Ezért volt extrém a nyár idén Kínában is

Idén Kínában is aszály volt, így ott is sokkal kevesebb lett a mezőgazdasági termés, hasonlóan a hazai helyzethez. Bár alapvetően a mi hétköznapi életünket ez nem befolyásolná, ám azzal, hogy a gigaország mezőgazdasága is szenved, már a mi zsebünk is érzi, az egyre emelkedő árakon át.

Kína területén a mérések kezdete óta volt a legnagyobb, 64 napon át tartó, erdőtüzeket okozó hőhullám, és idei nyáron esett a legkevesebb csapadék. Augusztusban az országos átlaghőmérséklet 1,2 Celsius-fokkal volt több az átlagosnál, ám a Jangce-völgyében 2-4 Celsius-fokkal volt több. A nyári hónapok csapadéka a szokásosnak mintegy 20 százaléka volt csupán, ez utóbbi miatt a csapadékképződést elősegítő akciót is végrehajtottak: drónokkal igyekeztek kondenzációs magokat juttatni a felhőkbe, így „öntöztek meg” 1,45 millió négyzetkilométernyi területet Kína déli részén. Számtalan folyón olyan alacsony volt a vízszint, hogy a vízerőművek működése is sok helyütt leállt, ezzel pedig áramkimaradások voltak, és az ipari termelés is kényszerpihenőt tartott. Kína legnagyobb tavának vízszintje 19-ről 9 méterre csökkent.

A jelenlegi okok megértésénél azonban többre volna szükség: megbízható előrejelzésre, ám ez nem működik alapos vizsgálatok, mérések nélkül. Nemcsak javítani kell a klímamodelleken, hanem az együttesen előforduló különböző időjárási események összefüggéseit is meg kell érteni. Ilyen például az, hogy az aszály és a meleg együttesen sokkal gyorsabb vízszintcsökkenést eredményez, mint bármelyikük külön-külön. Augusztusban közel egymilliárd ember érezte a 35 Celsius-foknál is magasabb hőmérsékletet, és 360 milliónak még a 40-et is meghaladó extrém hőséget kellett elviselni.

Az extrém helyzetért azt, az idén szokatlanul masszív szubtrópusi magasnyomású légköri képződményt lehet leginkább okolni, amely a Csendes-óceán nyugati térsége felől érkezett az ország fölé, és megakadályozta mind a hűvösebb északi, mind a nedvesebb délnyugati légtömegek beáramlását. Ezek a szubtrópusi magasnyomású övezetek a magas hegységeken megtörnek, ám idén olyannyira erőteljessé váltak, hogy még a Himalája gerincei se voltak képesek megtörni az uralmukat. Ennek eredményeként alakult ki száraz, meleg idő a világ oly nagy részén egyidejűleg, ráadásul az óceán vizének hőmérséklete is hozzájárult ehhez a helyzethez, amelyet az idei, sorban a harmadik éve tartó La Niña is befolyásolt.

A kutatók számára ez figyelemfelhívás is volt: átfogóbb képet kell kapniuk az összefüggésekről ahhoz, hogy előrejelzéseikkel segítsék az extrém események elleni védekezést. Kínában 1951-től minden évtizedben 0,26 Celsius-fokkal emelkedik a hőmérséklet, ez pedig magasabb a globális átlagnál. A változások hatására az ország északi, szárazabb (félsivatagi-sivatagi) régiója ugyan kissé nedvesebbé válik, ám a déli, eredetileg nedves területeken csökken a csapadék mennyisége.