Két évtizede nem láttuk ilyen közelről az Europa felszínét

2022. szeptember 29-én a Juno 412 kilométerrel a jeges hold felett repült át, ilyen átrepülésre utoljára a Galileo űrszonda volt képes, jó két évtizeddel ezelőtt. A NASA JPL által bemutatott kép elkészítése nem volt könnyű: a szonda másodpercenként 24 kilométeres sebességgel száguldott, a felszínt pedig csupán a Jupiterről visszaverődő kevéske napfény világította meg. Azonban a szonda csillagokhoz igazodó navigációs kamerája (SRU), amelyet kimondottan a gyenge fényviszonyokhoz terveztek, képes volt fotózni a kis hold éjszakai homályban lévő felszínét, ennek köszönhetően mi is megpillanthatjuk azt. Habár eredetileg tájékozódáshoz készült, az SRU-nak köszönhetően már eddig is számos izgalmas, tudományos értékű felvétel született, például a Jupiter leheletfinom gyűrűiről is.

A most közzé tett felvétel 150×200 kilométeres területet mutat, a felbontása pedig pixelenként 256-340 méteres. Jól megfigyelhetők a hold felszínére jellemző kettős hátságok, amelyek a jégkéreg felszínéből emelkednek ki, illetve a szimpla vájatok, valamint olyan sötét foltok, ahol a felszín alól törhet fel valamilyen anyag. A kép közepén a hangjegyre hasonlító alakzat 67×37 kilométeres nagyságú területet foglal el. A kép főként felső részén látható apró fehér foltok a kamerát érő nagyenergiás részecskék nyomai, a holdat környékező erős sugárzási övezet hatására jöttek létre.

„A felvétel számos olyan részletet is megmutat, amelyeket korábban hasonló felbontásban és ilyen jellegű megvilágítással eddig sosem örökítettünk meg” – mondta Heidi Becker, az SRU egység tudományos csapatának egyik vetető kutatója. „Az, hogy a csapat képes a navigációs kamerát tudományos célokra felhasználni, csak azt erősíti, mennyire kiváló lehetőségekkel rendelkező eszköz is a Juno űrszonda.”

Azonban nemcsak e kamera, hanem számos műszer is adatokat gyűjtött az Europa melletti átrepülés során, ezek elemzése még hosszú ideig eltart majd. Az űrszonda eredetileg kizárólag a Jupiter vizsgálatára készült, azonban a meghosszabbított küldetése azt is lehetővé tette, hogy ezt a holdakkal kiegészítve folytassák.

A szonda a négy nagy holdból hármat keres fel közeli átrepülései során, nyáron a Ganymedes mellett haladt el, most pedig az Europa volt soron, harmadikként az Io vulkanikus csodáját vizsgálja majd meg a Juno. Az eredeti 37 után a meghosszabbítással további 42 Jupiter körüli kört tehet meg még a szonda, amelynek az eredeti tervek szerint 2021-ig szólt a küldetése, ám kiváló állapota lehetővé tette, hogy 2025-ig folytassa munkáját.