Nem mindenhol jó ötlet a száraz vidékek erdősítése

Bolygónkon hatalmas száraz térségek vannak, amelyek közül jó néhányon elkezdtek erdőket telepíteni, és további tervek is születnek folyamatosan. Egy ilyen például az afrikai Nagy Zöld Fal eredeti terve, amely a Szahara déli részén, az éhínségekről hírhedtté vált Száhel-övezetben eredetileg tervezett 8000 kilométeres, egybefüggő erdőrégió lett volna. Habár ez csak egy a nagyszabású tervek közül, mára világossá vált, hogy nem megvalósítható, a már elültetett fák milliói pusztultak el a csapadékhiány és a túl forró talaj miatt.

A faültetésnek azonban a klíma szempontjából egyáltalán nem mindig pozitív a hatása, egy izraeli kutatócsoport nemrégiben felmérte, pontosan mi is történik a száraz vidékek erdősítése hatására.

A felmérésből az derült ki, hogy az erdősített sivatagok (az egyszerűség kedvéért nevezzük így, de mindennemű száraz terület ide tartozik, így pl. a sztyeppe is) egyáltalában nem tudnak javítani a klímahelyzeten, sőt, egyes esetekben még rosszabbá is tehetik azt. Ennek pedig az az egészen egyszerű oka van, hogy míg a sivatag világos felszínű és így sok napfényt ver vissza, addig az erdő sötét, és elnyeli a napsugárzás jelentős részét. Habár a fák szén-dioxidot vonnak ki a légkörből, azzal, hogy a korábban világos felület sötétté válik, nagyobb lesz a felmelegedés, mint amennyit a kivont szén révén javít egy-egy sivatagi erdő. A helyzet hasonló ahhoz, amit a sarkvidékeken a jég olvadása, vagy a jégre a nagyobb hajóforgalom miatt rakódó koromszemcsék kifejtenek.

A kutatók először megvizsgálták, mekkora terület lehet egyáltalában alkalmas efféle akcióra, majd az egyes területekre vetítve kiszámították, hogy ott a fák mennyi szén-dioxidot képesek megkötni, és mennyivel nő vagy csökken hatásukra a hőmérséklet.

Világszerte az alkalmas területek erdősítésével s az ottani erdők fenntartásával összesen 32,3 milliárd tonna szenet lehetne 2100-ig megkötni. Azonban mindezen szén kétharmadát elvinné az a melegedés, amelyet az erdők sötétebb színe okozna. Összességében a világ összes alkalmas száraz térségének beerdősítésével a 2100-ig kibocsátani „tervezett” szén-dioxid mindössze 1 százalékát lehetne kivonni a légkörből.

A kutatók azt is hangsúlyozták, hogy bár a globális átlag nem túl jól mutat, hatalmas regionális különbségek vannak, így van helye ennek a megoldásnak is, ám csak ott szabad alkalmazni, ahol a helyi körülmények hatására kisebb a melegedés. A száraz területek kb. felén azonban kimondottan negatív hatású volna az erdő ültetése. A Science-ben közzé tett kutatási eredményt egy interaktív világtérkép is kiegészíti, amelyen ellenőrizhető, hol érdemes a klímacélokért erdősíteni a sivatagot, és hol nem. (A térkép azt mutatja a kutatás alapján, hogy hazánk száraz területein, főként az Alföldön igen jó klímahatása volna az erdősítésnek.)

Azt se szabad elfelejteni, hogy a faültetésnek nem egyedül a klímára lehet következménye, hanem emellett számtalan egyéb pozitívuma is van, pl. a talaj megkötése vagy építőanyag biztosítása – amennyiben megfelelő fafajokat használnak.