Milyen forró az Io magmája?
A Jupiter Io nevű holdján a vulkáni aktivitást még a Voyager űrszondák segítségével fedezték fel, azóta ez a rendkívül izgalmas hold számos kutatás tárgya.
A Kaliforniai Egyetem (Berkeley) kutatói vezette csoport számolt be – egyelőre csak preprintként, vagyis ellenőrzött folyóirati publikáció nélkül – arról a vizsgálatról, amelyben az Io vulkánkitöréseit a chilei ALMA obszervatórium segítségével figyelték meg. A vulkanikus hold légkörébe kerülő nátrium-klorid (konyhasó) és kálium-klorid (kálisó) alapján következtettek a vulkánok mélyének hőmérsékletére. A kutatók hosszú ideje végeznek az ALMA segítségével hasonló vizsgálatokat, a csapat tagja volt a Jupiter rendszerének egyik legnagyobb tudású kutatója, Imke de Pater is.
A csapat 2012-2018 között végzett megfigyelések eredményeit dolgozta fel, ezen időszak alatt számos kampány volt, amelyben a Jupiter aktív holdját vizsgálta az ALMA rádióteleszkópja.
Az Io a Galilei-féle holdak közül a legbelső, és a Jupiter rendkívüli sugárzási környezetében kering, a vulkanizmusát pedig az árapályerőknek köszönheti. Jelenleg több mint 400 vulkánról tudunk az Io felszínén, ezek közül 150 esetében kitörésre utaló emelkedett hőmérsékletet is detektált a jó 2 évtizede ott járt Galileo űrszonda. Azóta a hold megfigyeléséhez földi távcsöveket, illetve időnként a Hubble-t tudtuk használni. A Juno űrszonda, amely jelenleg is a Jupiter rendszerében kering, a következő években még közelebbi átrepülései során ezt a holdat is felméri majd, addig azonban csak a földi teleszkópos megfigyelés marad.
Az ALMA megfigyeléseivel a légkörben egészen rövid időt (alig néhány órát) eltöltő két molekula arányát mérték fel, ezek ugyanis a vulkánok magmakamrájában uralkodó hőmérsékletekre utalnak. A hat év alatt nyolc olyan kitörést találtak, amelyben mérni lehetett e két gáz arányát.
Az arányok ismeretében arra következtettek, hogy a magmakamrák belsejében a hőmérséklet 1300 Kelvin-fok (1026,8 Celsius-fok) körül lehet. Ez jóval magasabb, mint a holdon közvetlenül mért 500-1000 Kelvin-fok (226-726 Celsius-fok). Emellett az is kiderült, hogy a legnagyobb mennyiségben a légkörbe kerülő gáz, a kén-dioxid nem ugyanakkor és nem ugyanonnan ered, mint a két most vizsgált só, ez pedig vagy az Io magmakamrái közti egyedi különbségekre, vagy a két típusú gáz kibocsátásának eltérő körülményeire utalhat. Pontosabb összefüggéseket ezzel kapcsolatban akkor lehet majd feltárni, ha a mostaninál nagyobb felbontásban lehet megfigyelni az Io vulkáni aktivitását.
Égi jelenségek 2026. május második felében
Holdsarlóval kezdődik és teliholddal végződik az időszak, már szépen megfigyelhető a nyári Tejút, hajnali és alkonyi holdsarlókat is láthatunk, és együttállásokra is érdemes lesz rápillantani.
Apránként nyeli el a föld Mexikóvárost
Friss műholdas adatok mutatják meg a Mexikóvárost sújtó talajsüllyedés mértékét.
Eltérnek légköri hatásaikban Kanada és Alaszka erdőtüzei
Bár a tüzek mindkét helyszínen üvegházgázok kibocsátásával járnak, a kanadai területen ezt egy másik folyamat képes ellensúlyozni.
A francia Riviérán is lehet katasztrofális cunami
Bár a pusztító cunamik jelenségét általában a Csendes- és az Indiai-óceán partvidékéhez kötjük, a vizsgálatok azt mutatják, jobb, ha a Földközi-tenger lakói is felkészülnek rá.
A klímahelyzet fokozódik: Európa kétszer gyorsabban melegszik a világátlagnál
Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, ahol az emberi okra visszavezethető klímaváltozás magát az embert és a biológiai sokféleséget is veszélyezteti.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
