Így zsugorodik a Kaszpi-tenger

Mi tengernek nevezzük, ám gyakorlatilag sós tónak tekinthető, a víz sótartalma (12 ezrelék) alig harmada a világtengerek sótartalmának, eredete a Tethys-óceánhoz kötődik, az Aral-tóval és a Fekete-tengerrel együtt annak a maradványa.

A Kaszpi-tenger azonban nemcsak földrajzi, hanem gazdasági, társadalmi és biodiverzitási mércével is mérhető, s ezek mindegyike szempontjából felbecsülhetetlen értéket képvisel. Amellett, hogy kereskedelmi halászatot tart el, a mezőgazdaság számára is vizet biztosít, illetve munkát és pihenési lehetőséget ad. Vizében számos ritka, súlyosan veszélyeztetett állatfaj honos, köztük a világ még meglévő vizaállományának 90 százaléka is.

A Kaszpi-tenger északi részének sekély vizeiben rengeteg puhatestű, rákféle, hal és madár él, és a kaszpi fókák is a tó e részén ellik és nevelik az utódaikat, mivel általában csak itt fagy be a víz. E fajok mind a megbízható vízszinttől függnek, ám a Kaszpi-tenger az utóbbi évtizedekben vészesen zsugorodik.

Az Earth Observatory 2022. szeptember 19-én a Terra műhold átrepülése során készült friss felvétele a tó északi régióját mutatja. A Volga kiterjedt deltatorkolatát láthatjuk a fotó bal szélén, sötét zöldes-barnás hálózatként jelenik meg a folyó számtalan ága. Nagyjából középen a jóval kisebb Urál-folyó torkolatát is láthatjuk, ez kevésbé kiterjedt, és kisebb ágakból álló deltatorkolat. A folyók által szállított hordalék, valamint a sekély tó felkavart üledéke hatására világoszöld és sárgásbarna árnyalatokban örvénylik a víz. A parton és közelében látható világos, szürkés-drappos árnyalatú területeken valószínűleg só, és más, a párolgás miatt kivált, ásványok színezik a felszínt.

Az összehasonlításként bemutatott másik kép 2006. szeptember 20-án (tehát az év azonos időszakában, de 16 éve) készült, ugyanezen műhold segítségével. Hiányzik róla az északi partvidéket körbefogó világos színű terület, csak keleten és délkeleten van egy kicsiny sólapály. A ma már száraz, ásványi kéreggel borított területen ekkor még víz állt…

A NASA radaros és más műholdas mérései alapján összeállított globális vízadatbázisa alapján a Kaszpi-tenger szintje az 1990-es évek közepe óta csökken, más kutatások szerint ez a tendencia folytatódni is fog, mivel a felmelegedés hatására fokozódik a párolgás. Egy tanulmányban részletesen megvizsgálták a klíma okozta vízszintváltozást, és arra jutottak, hogy 2100-ra a tó szintje további 8-30 méterrel csökkenhet. Emellett a vízhasználat változása (több víz kiemelése) hatására további 7 méteres csökkenés várható. Ez a csökkenés az élővilágra nézve is katasztrofális hatású lesz.

A vizes élőhelyek védelméről született ramsari egyezmény névadója, Rámszár városa is a Kaszpi-tenger partján fekszik, annak déli, iráni részén. Az egyezmény által védett 11 terület található itt, mint például az említett Urál-folyó és a Volga-folyó deltája körüli mocsarak, vagy az Iránhoz tartozó Bujagh Nemzeti Park, a Türkmenbasi-öböl Türkmenisztánban, vagy az azeri Ghizil-Agaj területe.