18-szor körbeérné az Egyenlítőt a halászat során elvesztett zsineg
Konkrét felmérésen alapuló számadatokat közölt egy ausztrál kutatócsoport a világ vizeiben évente elveszített, halászatkor használt felszerelésekről.
A világ össze halászati felszerelésének 2 százaléka minden évben a tengerekben végzi. A Science Advances folyóiratban közzé tett eredmények szerint a horogsorral végzett halászatban használt eszközökből ennyi marad az óceánokban: közel 740 000 kilométernyi zsineg, 14 milliárd horog, 25 millió csapda, főleg rákcsapda, 2 963 négyzetkilométernyi kopoltyúháló, 75 049 négyzetkilométernyi erszényes kerítőháló és 218 négyzetkilométernyi vonóháló.
A CSIRO (az ausztrál nemzeti tudományos ügynökség) és a Tasmaniai Egyetem közös kutatásában 7 országból, 451 halászt faggattak ki részletesen a használt, 5 fő típusba tartozó felszerelésről és az abból évente elveszítettről. Felmérték, hogy az egyes halászok milyen hajókkal dolgoztak, kiszámolták az egy átlagos hajóra jutó veszteséget, majd a globális halászati tevékenységi adatok alapján kiszámolták, hogy mekkora lehet az éves veszteség az egész világon összesen. Kiderült, hogy gyakrabban vész el a felszerelés, ha túlzsúfolt egy tengerrész, vagy ha rossz az időjárás, ekkor ugyanis könnyen egymásba akadnak a hálók.
„Azért, hogy pontosabban átlássuk az elveszett halászati felszerelések helyzetét, a számításokhoz használt adatokat első kézből, közvetlenül a halászoktól gyűjtöttük” – mondta el Dr. Kelsey Richardson, a kutatás vezetője. Hozzátette, hogy javultak ugyan a halászati technológiák, a felszerelések kapnak jelölést, és ezzel nyomon követhetőek. A friss adatok rávilágítottak arra, hogy a halászat mely területére kell a további erőfeszítéseket összpontosítani azért, hogy sokkal kevesebb felszerelést veszítsenek el.
Bár a becslések szerint a világ összes műanyag szemetének 1,7-4,6 százaléka az óceánba kerül, ebben a mennyiségben nem csak halászati felszerelések vannak. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a hálók és más felszerelések célja az állatok kifogása, ezzel pedig a környezetre nézve a legkárosabb tárgyakká válnak tengereinkben. A halászoknak maguknak is érdekük, hogy jobban vigyázzanak a felszerelésre, hisz nemcsak maga az eszköz kerül pénzbe, hanem az elvesztésével a zsákmány is elvész.
A jelenlegi arányokkal számolva alig 65 év alatt az egész bolygónkat beboríthatjuk majd elveszett halászati felszereléssel.
Mennyivel sejthetjük előre a nagy földrengéseket?
Az emberiség régi álma a földrengések előrejelzése, és nem ritkán túl nagy reményt fűzünk egy-egy kecsegtető módszerhez.
Az Androméda rózsáit fotózta a Hubble-űrteleszkóp
Az Androméda-galaxis egyik spirálkarjában található ionizált gázok rózsákra emlékeztető formákban örvénylenek.
Jég alá úszó robotokat fejleszt a NASA
Az eszközökkel az antarktiszi selfjég alá szeretnének bepillantani, hogy jobban megértsék, miként és milyen mértékben is olvad.
Mennyire sötét a világegyetem?
A New Horizons űrszonda méréseinek köszönhetően sokkal pontosabb képet alkothatunk arról, hogy voltaképp mennyire is sötét a világunk.
Földcsuszamlás miatt volt cunami egy alaszkai öbölben
A Seward városától 30 kilométerre délnyugatra lévő öbölben a nagy esőzések okoztak földcsuszamlást.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
