Az ember is része a víz körforgásának

A tankönyvekben is szereplő ábrák alapvetően leegyszerűsítve mutatták be a körforgást (mint a párolgás és a csapadék kétirányú mozgásának összhatását), mintha az csupán egyetlen nagy rendszerből állna, holott a valóságban rengeteg kisebb rendszer együttműködése szükséges hozzá. Egy 2019-es felmérésből az derült ki, hogy az ábrák 95 százaléka ebbe, az erősen hiányos típusba tartozik. Ahhoz viszont, hogy az egész rendszeren kialakuló hibákat megértsük és tehessünk ellenük, a részletekre sem árt rálátni, ezért az USGS, az USA geológiai szolgálata új, immáron az emberi közreműködést is magában foglaló ábrát készített.

A víz jelen van a légkörben, a felszínen és a felszín alatt is, páraként, folyadékként és szilárdan is körülvesz minket, ám a vizünk 96 százaléka az óceánokban található. A víz mozog nagy és kis léptékben is a különböző helyek közt, mint a vízgyűjtők és az óceán, vagy a talaj, a növények és a légkör közt. Jelen van minden élőlényben, így bennünk is, ám nem ebben merül ki a vízre kifejtett hatásunk.

A víz körforgásának természetes részét a Nap és a gravitáció irányítják: a napfény hatására elpárolog a felszínről és az élőlényekből a víz, míg a gravitáció miatt mozognak a gleccserek, folynak a folyók, vagy hullik a csapadék. Az ember hatása mind a víz tárolásában, mind a víz mozgásában megnyilvánul. Lecsapoljuk a mocsarakat, vízvezetéket építünk az otthonainkig, felhasználjuk kertjeink és termőföldjeink locsolására, ipari tevékenységünk hatalmas mennyiséget igényel, halastavakat, víztározókat, vízerőműveket, csatornákat létesítünk, és még a bányászatban is szerep jut a víznek.

Ezeken túl a víz minőségére is befolyással vagyunk, az ipar, a szennyvíz vagy a mezőgazdaság rengeteg olyan vegyületet juttat a vízbe, amely eredetileg nem volt benne, mint a különféle méreganyagok, rovarirtók, a talajból kimosódó műtrágyák, amelyek azután a vizek élővilágára hatnak valamilyen formában. Az emberi okhoz köthető klímaváltozás legalább ennyire fontos része a ciklusnak a jég és a permafroszt olvadása miatt, vagy épp azzal, hogy átalakítja az időjárási rendszereket és ezzel azt, hogy hol, mikor, milyen mennyiségű víz milyen irányba mozog.

Ahhoz, hogy a vizeinket továbbra is úgy használhassuk, ahogy szeretnénk, s úgy, hogy az képes legyen az élet fenntartására, ezeket meg kell értenünk, és okosan kell dönteni arról, hol és miként nyúlunk bele a természetes folyamatokba. Meg kell értenünk azt, hogy mi is részei vagyunk a ciklusnak, s felelősek vagyunk a fenntartásáért is. Habár a víz 96 százaléka az óceánokban van és sós, az a kevéske maradék, az édesvíz jelenti az egész bioszféra számára az élet lehetőségét.