Több csapadékkal és gyorsabban érkezhetnek a hurrikánok

A Pacific Northwest Nemzeti Laboratórium (PNNL) számolt be a Geophysical Research Letters folyóiratban arról az új kutatási eredményről, amely szerint legfőképp a klímaváltozás hatására intenzívebb csapadékú és gyorsabban fejlődő hurrikánokra lehet számítani. A hurrikánok a partok közelében fognak felerősödni, pont ott, ahol már most is jelentős károkat képesek okozni. Ezzel a kutatási eredmény a helyi lakosságra, az infrastruktúra fenntartóira, a döntéshozókra nézve fontos gyakorlati információkat szolgáltat. Hasonló a helyzet a világ számos tengerparti régiójában, pl. Kelet-Ázsia, vagy az Arab-tenger északnyugati részén is, vagyis egyáltalában nem korlátozódik az USA keleti partvidékére a helyzet. Az ember számára kedvezőbben alakulnak azonban a körülmények a Mexikói-öbölben.

A kutatók az elmúlt 4 évtized hurrikánjait elemezték, azokat a tényezőket vizsgálva, amelyek befolyásolták a felerősödésüket. Meghatározták, melyek a felerősödő ciklonok legfontosabb adalékai: a meleg tengervíz, magas légköri páratartalom, alacsony szélnyírás, illetve az örvényesség. Ezek közül tengervíz melegedése egészen kézenfekvő következménye a klímaváltozásnak, de ez a melegedés különböző mértékű a bolygón. Növekszik viszont a tenger és a szárazföld közti hőmérsékleti különbség, mivel a szárazföldek hőmérséklete gyorsabban emelkedik (nincs olyan mértékű párolgás, ami jobban hűtené).

A hurrikánokra ez, a felmelegedés különbségéből adódó helyzet hat legfőképpen. Az ebből adódó légnyomáskülönbség miatt szél keletkezik, amelyet viszont bolygónk tengelyforgása a ciklonok forgásának megfelelő irányba teker el. E forgó mozgás, az örvényesség felfelé szívja a nedves, meleg, felszínközeli légrétegeket, s ezek energiájából táplálkoznak a hurrikánok szelei.

A felmelegedő szárazföld miatt erősödni fog a felfelé áramlás, a felmelegedő tenger miatt pedig nő a páratartalom, ezek a tényezők így két oldalról is támogatják a hevesebb hurrikánokat. A jelentősebb szélnyírás azonban gyengítheti, ám a kutatók arra jutottak az adatelemzésekkel, hogy ez a tényező pont gyengülni fog a jövőben az Atlanti-óceán partvidékén, azaz hiányozni fog a fékező erő. Magyarul, a jelenleg is zajló átalakulás teljes mértékben a hurrikánok erősebbé és csapadékban gazdagabbá válásához vezethet el, s ez az eddigi megfigyelési adatokkal is egybecseng.

A kutatók számos klímamodell segítségével is elvégezték a számításaikat, s aztán ezek eredményeinek átlagolásával született meg a végeredmény. A számítások alapján  elkülöníthető a klíma természetes változékonysága és az ember okozta klímaváltozás hatása. Arra jutottak, hogy van ugyan egy kevés szerepe a természetes ingadozásnak is, ám a legnagyobb hatása a klímaváltozásnak van, amelyet minden egyes modelltípus hasonlónak mutatott.

Az efféle ciklonok java az északi féltekén alakul ki, ám a kutatók szerint az eredmények a déli félteke viharrendszereire ugyanúgy érvényesek.