Összefoglaló elemzés készült Föld közeli kisbolygókról

Az Arecibói Obszervatórium Puerto Rico-ban évtizedeken át szolgálta a csillagászokat, többek között a Föld közelében elhaladó égitestek radaros mérésével. Egy kutatócsoport most 191 kisbolygó radarmérésének eredményét elemezte, és a Planetary Sciences Journal szakfolyóiratban összegezte a 2017-2019 között összegyűjtött adatokat. A Közép-Floridai Egyetem beszámolója szerint a radarmérésekkel nemcsak az adott kisbolygó méretét lehet meghatározni, hanem a tengelyforgását is, és 110 esetében ahhoz is megfelelőek ezek az adatok, hogy a felszín tulajdonságaira lehessen következtetni belőlük. A felmért tömegből 37 kisbolygóról születtek igen részletes információk, a fentieken túl összevetették ezeket más módon, pl. vizuálisan vagy infravörösben megismert adatokkal is.

A munka különlegessége abban rejlik, hogy ilyen sok égitesttel foglalkozik, általában egy-egy kisbolygóról szoktak hasonló elemzések készülni. E nagy tömeg fontossága többek közt abban rejlik, hogy egy helyen megtalálhatók a Földre is esetleges veszélyt jelentő kisbolygó jellemzői; ne feledjük, hogy a sikeres DART-küldetéshez is elengedhetetlenek voltak az Arecibói Obszervatórium mérései.

Bár az Arecibói Obszervatórium radarmérései elsődlegesen a NASA bolygóvédelmi kutatásait szolgálták, az így kinyert adatok a későbbi kisbolygó-bányászat miatt kereskedelmi értékkel is rendelkeznek, hisz vannak fémekben vagy épp jégben gazdagok ezek közt az égitestek közt. Ezeken túl a kisbolygók vizsgálata a Naprendszer kialakulásáról is adatokkal szolgál.

„Egyedülálló az összegyűjtött értékes adatok mennyisége, és semelyik más meglévő eszköz nem lett volna képes ezek összegyűjtésére” – mondta el Flaviane Venditti, az arecibói radaros kutatócsoport tudományos vezetője, a tanulmány egyik szerzője. Bár az Arecibói Obszervatórium 2020-ban véglegesen összeomlott, a korábban kinyert adatok még egy ideig munkát biztosítanak a csillagászok számára.

A mostani felmérés során két olyan földközeli kisbolygót is találtak, amelyek a radarjel jelentős részét visszaverik, ez pedig arra utal, hogy fémekben gazdagok lehetnek. Egy másik, szintén jelentős radarjel-visszaverő égitest az, a 2017 YE5 nevű kettős kisbolygó, amelynek két tagja nagyjából azonos méretű és tömegű. Ez esetben a vizsgálatok arra utalnak, hogy a felszíne alatt lévő jég miatt ver vissza sokat a radarjelből.

Szintén érdekes még az az öt, feltételezhetően ensztatitban gazdag (E-típusú) kisbolygó, amelyek ezen tulajdonságára a radarjel polarizációjából következtettek. Az ensztatit egyike azon rendkívül kevés szilikátásványnak, amelyre a világűrben is rábukkanhatunk, s az ebben a típusba tartozó kisbolygók legfontosabb képviselői a Hungaria-típusú égitestek. A (434) Hungaria kisbolygó hazánkra utaló nevét a 19. század végi felfedezése során kapta német felfedezőjétől, egy magyarországi csillagászati konferencia kapcsán.

Az Arecibói Obszervatórium radarméréseinek felbontása elérte a 7,5 métert pixelenként, ezzel pedig egyedülálló volt, kizárólag radarral lehet ilyen minőségben információkat gyűjteni egy égitestről, ha földi megfigyeléseket végzünk. Az Arecibói Obszervatórium volt a világ legjobb bolygótudományi radarja egészen a 2020-as összeomlásáig.

A floridai kutatók szerint a most összeállított hatalmas adatbázis csupán kiindulópont a további elemzésekhez. „Olyan, mint egy egész estés film előzetese” – mondta Anne Virkki, a nagy kutatócsoport vezetője. Bár az obszervatórium már nem üzemel, a korábban begyűjtött kiváló minőségű mérésekből még bőven van mit feldolgozni.