Égi jelenségek 2022. november második felében

Egyre közelebb és egyre fényesebb a Mars

A vörös bolygót novemberben már a kora esti óráktól láthatjuk, a Bika csillagképben, igen fényes, jól láthatóan vörös árnyalattal. A hónap legutolsó éjjelén (november 30. / december 1.) lesz a Földhöz legközelebb, és egészen december első hetében, 8-i szembenállásáig tovább nő a fényessége még. Mivel az éjszaka közepén magasan jár, érdemes távcsővel is célba venni, nagyobb távcsövekkel a felszínét is láthatjuk.

A hónap utolsó éjjelén a fénynek mindössze 4,5 percet kell utaznia a Föld és a Mars között, a fényessége pedig minden csillagét felülmúlja majd, csupán a Jupiter és a jelenleg nem látható Vénusz haladja meg. December elejére még egy izgalmas eseményt tartogat a vörös bolygó, de erről majd a következő Égi jelenségekben fogunk írni.

Jön a Leonidák idén is gyenge maximummal

Egy radiánshoz közeli leonida meteor néhány éve. A leonida meteorok igen gyorsak, így még a fényesek se hagynak túl erős nyomot a fotókon.

Forrás: Landy-Gyebnár Mónika

A Leonidák ugyan a „jó hírű” meteorrajok közé tartoznak, ám ezt a jó hírt annak köszönhetik, hogy időnként brutális kitöréseket produkálnak. Nos, ilyesmire idén, és még vagy 75 évig nem fog sor kerülni. A raj szülő égitestje az 55P/ Tempel-Tuttle periodikus üstökös, amely 33 évente tér vissza a Nap közelségébe, s ezen alkalmak során a róla leváló porszemcséket maga mögött hagyja. Ideális esetben a pályáját kísérő, korábban levált porszemcsék legsűrűbb felhőin áthalad a Föld, ha ilyen történik, akkor kerül sor a híres meteorkitörésekre. Azonban fontos tudni, hogy ilyenkor sem a frissen, vagyis azonos évben levált szemcsék játszanak szerepet az észlelhető meteorokban, hanem akár évszázadokkal korábbiak. Ráadásul ez a por egyrészt nem egyenletesen oszlik el a pályán, másrészt az évek alatt szétterül, s még át is helyeződik, különösen akkor, ha a keringés során még más bolygók gravitációja is bezavar az eloszlásba.

Az üstökös 33 éves periódusát követi a raj átlagos meteorgyakorisága is, az üstökös ittjártakor van a legtöbb leonida meteor (nem friss, hanem korábbi porszemcsék csomóinak köszönhetően), majd rohamosan csökken ezek száma. Az üstökös a legutolsó alkalommal 1998-ban járt a Nap közelében, vagyis közel 25 éve, a következőre 2031-ben kerül sor. Ezek a számok önmagukban azonban nem túl sokat mondanak. Hozzá kell venni azt is, hogy a porszemcsékkel mi történt azóta, hogy az üstökösből kidobódtak a napközelségkor. Ehhez képzeljük el az üstökös pályáját: a napközelsége nagyjából a Föld pályája környékére esik, a naptávolja viszont kiér az Uránuszig. Az üstökös pályasíkja csak kicsit tér el a bolygók keringési síkjától, ami azért lényeges, mert így a bolygók gravitációja is befolyásolja a szemcsék helyzetét. A mi esetünkben ennek az a jelentősége, hogy a bolygók és a meteorrajt létrehozó porszemcsék keringései közti kapcsolat alapján lehet azt kiszámítani, hogy egy-egy évben vajon hány leonida meteorral, és mikor is találkozhatunk.

A fenti részleteket pusztán azért írtam le, hogy kicsit belepillanthassunk abba a nem túl egyszerű helyzetbe, ami adott esetben egy meteorraj maximumának előrejelzése mögött áll. A meteorkutatók részletekbe menően vizsgálják azt, hogy az üstökös egyes napközelségei idején kidobott por mikor került kapcsolatba például az óriásbolygók gravitációjával, s igyekeznek kiszámolni, hogy ez a randi miféle hatással volt a porra. Az ilyen számításokból kapunk előrejelzéseket, – nem egyszer elismerten nagy bizonytalansággal – amelyekből órára pontosan kiderül, hogy mikor várható egy-egy extra időszak a meteorraj maximuma környékén.

A Leonidák idei maximumára az előrejelzett aktivitás kimondottan gyenge műsort ígér, ami annyit tesz, hogy 18-án a hajnal előtti órákra várt maximumkor óránként 5-6 meteort leonida láthatunk, amelyek az Oroszlán csillagkép „nyaka” körül indulnak ki, és gyorsak. Ilyen aktivitásért egy novemberi hajnalon még a fanatikus meteorrajongók is meggondolják a felkelést.

A maximumon kívül várható azonban a fentebb részletezett számításokból következően még egy rövid ideig tartó kiugró aktivitás, mégpedig november 19-én (vagyis a maximum hajnalát követő napon), a számítások szerint reggel 7 óra körül – magyar viszonyokban ez már a napkelte utáni időre esik, így még akkor se biztos, hogy látunk belőle bármit, ha derült lesz az ég és ideálisak a körülmények a megfigyeléshez. Ekkor egy 1733-ban kidobódott porcsomag keresztezi a Föld pályáját, amelyet két szakértő számítása szerint 50 feletti, illetve 200-300 körüli óránkénti meteorszám jelezhet, ráadásul az átlagnál fényesebb rajtagokkal. Amennyiben a 19-i hajnal derült, ekkor feltétlenül érdemes kimenni, hátha belefutunk a kitörés elejébe a világosodó égen, de arra senki se számítson, hogy százával hullanak majd a meteorok! Mivel azt várják, hogy ez az aktivitásnövekedés igen hirtelen áll be (vagyis nem már órákkal korábban kezdődő és fokozatosan emelkedő aktivitásról van szó), a józanság talaján maradva valószínű, hogy semmit se fogunk észrevenni belőle. A hazánktól nyugatra élők számíthatnak rá, hogy jut valami a látványból.

Holdsarló – Spica együttállás 21-én hajnalban

A 9 százalékos sarlót a délkeleti ég alján keressük hajnali 4 óra után, a Spica, a Szűz legfényesebb csillaga 3 fok távolságban lesz tőle. Nem muszáj azonban ilyen korán kelni hozzájuk, még reggel 6-kor is megfigyelhetőek, ekkor 20 fokos magasságban jár már a Hold, a kékesfehéren ragyogó Spica tőle jobbra, kicsit lejjebb látható.

Holdsarló 22-én hajnalban

E napon már csupán 3,9 százalékos sarló kel fel a délkeleti égen, a holdkelte keleti határainknál 04:42, Budapesten 04:54, nyugaton pedig 05:03 lesz. A sarlón, tiszta idő esetében jól láthatjuk majd a földfény derengését is: talán ebben a fázisban a legszebb a Hold, amikor már igen vékony, de még jól látszik a sarló maga, és feltűnő a földfény.

Alkonyi holdsarló 25-26-án

A téli félévben az alkonyi sarlók megfigyelése meglehetősen nehézkes, ilyenkor kis szöget zár be a Hold látszó égi útja a horizonttal, ráadásul az ilyenkor szokásos párás idő se segít. Ha mégis megfelelőek lennének a körülmények, akkor a délnyugati ég alján keressük a sarlót. 25-én a megpillantásához ideális időpont nyugati határainknál 16:34, Budapesten 16:23, keleti országhatárainknál pedig 16:11. A sarló ezen az alkonyon 4 százalékos megvilágítású lesz, és alig 2 fokos magasságban kell keressük. 26-án a már 10 százalékos megvilágítású sarlót láthatjuk, az ideális megfigyelési időpontban 6 fokos magasságban, így jóval nagyobb esély lesz meglátni. Az ideális időpont keleti határainknál 16:39, Budapesten 16:50, nyugaton pedig 17:01 lesz. Innentől még jó egy óránk marad a holdnyugtáig.