Mitől habzik a tenger?

Az ember azt hinné, ilyesmit a modern korunk vízszennyezése képes csak okozni, azonban már az ókortól fogva ismert a jelenség. A legismertebb példa Afrodité születése, a görög istennő a tengeri habból jött a világra, ezt tükrözi a neve: tengeri hab jelentésű szó az afrosz; ám számos más nép ősi mítoszaiban is szerepel hasonló jellegű teremtéstörténet.

Ahhoz, hogy a tengeren hab képződjön, a szokásosnál erősebb szélre (mondjuk egy ciklonra) van szükség, illetve a vízben oldott szerves anyagokra. A szerves anyagok eredhetnek magából a tengerből, például algákból, vagy akár a szárazföldről is, ahonnan a csapadék vagy a folyók mossák a tengerbe, ami például egy őszi, lombhullást követő időszakban a növényekből kioldódott.

Ezek az oldott anyagok a szappanhoz hasonlóan csökkentik a víz felületi feszültségét, ami elvezet ahhoz, hogy a szél által felkorbácsolt hullámok habosítani fogják a vizet, gondoljunk csak arra, amikor tojásfehérjéből a habverő gyors mozgásával készítünk habot.
A jelenséget az esetek elsöprő többségében erős, viharos széllel, nagy hullámveréssel járó időjárási helyzetek hozzák létre. Nagy sebességű folyók-patakok partján, vagy épp tavakon is kialakulhat, nemcsak tengeren.

Előfordulhat időnként persze az is, hogy valamilyen szennyezés kerül a vízbe, s ez jelenti a szappan jellegű felületaktív anyagokat, de szerencsére ez csak nagyon ritkán történik meg. Gyakori az, hogy egy-egy algavirágzást követően a partok felé mosódó, az algák pusztulása után felhalmozódó szerves anyagokból alakul ki a hab.
A természetes eredetű hab szaga is természetes: földszagú, halszagú, vagy épp frissen nyírt növényekre hasonlító szagú a víz. Az ilyen természetes habok színe piszkosfehér, világosabb vagy sötétebb barnás, s csak ritkán fehér, és pár óra alatt eltűnnek, felszívódnak.
Az emberi szennyezéshez köthető habok szaga nem természetes (itt az anyagtól függő lehet), a színük gyakran hófehér, és csak lassan tűnnek el. Az alábbira szolgál példával az indiai Bangalore városa, ahol szennyvíz problémák miatt alakul ki a hab a monszun érkeztekor jó néhány éve a város egyik taván.

Néha, amikor méreganyagokat termelő algák bomlása vezet a habképződéshez, előfordulhat, hogy a buborékok kipattanásával az azok termelte toxinok a levegőbe kerülne (ne szaglásszuk közelről a tengeri habot!). Egy vizsgálat kiderítette, hogy 2007-ben és 2009-ben egy Akashiwo sanguinea nevű egysejtű túlzott elszaporodásának következményeként a belőle kioldódó anyagokból képződött habok néhány helyszínen felhalmozódva lemosták a tengeri madarak tollát vízhatlanná tévő anyagokat, és ez madárpusztuláshoz vezetett.

Általában azonban a tengeri hab teljesen ártalmatlan, természetes jelenség, amelyet leginkább megcsodálni érdemes.