Miért eshetett 2 méter hó az amerikai Buffaloban?

Az Erie-tó keleti végében csücsül Buffalo városa és környéke (nem messze a híres Niagara-vízeséstől), amelyet rendszeresen hatalmas havazások terítenek be. 2022 novemberében rekorder, kb. 205 centi körüli havat kapott pát nap alatt. Ezt 5 kilométerrel Buffalo mellett, Hamburg városkában mérte az USA Nemzeti Meteorológiai Szolgálatának társadalmi észlelője). Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, speciális földrajzi elhelyezkedése és meghatározott időjárási körülmények jelentik a kulcsot.

A Nagy-tavak régiójában, illetve időnként a utahi Nagy Sóstó régiójában az északról betörő száraz, hideg légtömegek a tavak feletti párás levegővel találkoznak. E találkozás gyors és hatékony csapadékképződéshez vezet, a legnagyobb eséllyel a mostanihoz hasonló késő őszi, kora téli időszakban, amikor a tavak vize még viszonylag magas hőmérsékletű, s így erősebben párolog. Ha a hideg betörése nem jár túl erős széllel, akkor van ideje a párának hóvá alakulni – a túl erős szél egyszerűen csak elfújja a párás levegőt. A jelentős havazásnak az kedvez, ha nagy (13-18 Celsius-fok) a tó vize és felette, a csapadékképződés magasságában (kb. 1500 méteren) áramló, hideg levegő közti hőmérséklet-különbség.

A havazást okozó hideg levegőnek legtöbbször a Nagy-tavaktól több száz kilométerre északra lévő kanadai Hudson-öböl régiója a kiindulási helyszíne. Bár jóval ritkább, de időnként tavasszal is kialakulhat olyan légköri helyzet, amely kedvez a már felolvadt jegű tavak felett a havazás kialakulásának. Az alábbi drónos videón megfigyelhetjük, ahogy a tó felől érkezik a hó:

A tóparti havazásnak hívott jelenség (angolban lake effect snow) speciálisan a nagy méretű tavakhoz kötődik, ahol kellő mennyiségű pára jut a légkörbe, vagyis ne várjuk el, hogy a hazai tavaink ilyen hatást váltsanak ki. Ahhoz, hogy a tóparti havazás létrejöjjön, kb. 100 kilométernyi vízfelület felett kell átutaznia a hideg légtömegeknek, és szivacsként magába szippantania a kiáramló párát.

Ez egyúttal az uralkodó szélirány jelentőségére is rámutat: nem elég egy településnek a tó partján lennie ahhoz, hogy betemesse a havazás, hanem még megfelelő oldalon is kell állnia, hogy a szél megfelelő irányból érhesse el, miután átszelte a tavat.

Kontinensünkön ugyan nincsenek hasonló méretű tavak, van azonban tenger, amelynek lehet efféle hatása. Ehhez köthető például a jellemzően nagy havazás a Fekete-tenger (Bulgária, Törökország) és az Adria térségében.