Ismét egy előrejelzett becsapódás

2022. november 19-én hajnalban Kanada Ontario tartományának déli részén lépett a légkörbe a 2022 WJ1 jelű, nagyjából 1 méteres átmérőjű kisbolygó, amelyet 3,5 órával korábban a NASA becsapódás-előrejelző rendszere észlelt, s amelynek beérkezését kiszámította. A kisbolygó gyönyörű tűzgömbként húzott át az égen, és többek közt a torontói CN Torony egyik webkamerája is rögzítette, amint átrepül a látómezőn.

Well, here’s a BEAUTIFUL view of the bolide from the camera that looks up at the Tower… pic.twitter.com/cxl1lrVeM8

— Scott Sutherland, Science Writer (he/him) (@ScottWx_TWN) November 19, 2022

A NASA JPL számolt be az eseményről. Az űrhivatal által üzemeltetett Catalina Sky Survey (Catalina Égboltfelmérés) projektje észlelte a kisbolygócska közeledtét, majd egy kis ideig tartó megfigyelést követően a biztosan kiszámítható pályaadatokkal együtt átadták az információt. A NASA Bolygóvédelmi Koordinációs Irodája (PDCO) programmenedzsere, Kelly Fast elmondta: „Az ilyen ártalmatlan becsapódások véletlenszerűen nyújtják a valós idejű gyakorlatok lehetőségét, és igazolják azt, hogy a NASA bolygóvédelmi rendszere képes megfelelően reagálni egy nagyobb, esetlegesen komolyabb becsapódás lehetőségére.”

A Catalina Sky Survey központja az Arizonai Egyetemen van, és még november 18-án késő este egy földközeli kisbolygók után kutató rendszer rutin égboltmegfigyelése során észlelte a közeledő égitestet. Ezután hamarosan átadták a pályaadatokat az ilyenkor szokásos protokoll szerinti szervezeteknek, s ezen a folyamaton keresztül automatikusan jutott el a CNEOS (vagyis a Földközeli Objektumok Kutatóközpontja) becsapódás-veszélyességi előrejelző rendszerébe. E rendszer automatikusan begyűjti az összes új adatot a kisbolygóról, és ellenőrzi annak pályáját s a becsapódás esélyeit.
Mindössze 7 perccel azt követően, hogy bekerült ebbe a rendszerbe a kisbolygó pályaadata, a rendszer 25 százalék esélyt számolt a becsapódásra, majd a hamarosan beérkező friss pályaadatokkal már pontosabb számításokat végezve a valószínűséget és a helyszínt is precízebben meghatározta a rendszer.

I captured meteor #c8ff042 in Brantford,Ontario Canada at with my GoPro
It was capturing 30sec shots all night and got this shot pic.twitter.com/grTgtPQreU

— Dereck Bowen (@dereckbowen) November 19, 2022

Az ennyire kicsiny égitesteket csak akkor detektálhatjuk, amikor már közel járnak bolygónkhoz, de még elegendő idő volt ahhoz, hogy plusz adatgyűjtéssel igazolja a rendszer a becsapódás lehetőségét, illetve annak várható helyét. Jelen esetben ehhez egy amatőrcsillagász-közösség közel egy órás megfigyelési periódusa járult hozzá leginkább: a kansasi Farpoint Obszervatórium követte a kisbolygó égi mozgását. Ennek segítségével 100 százalékos bizonyosságúvá vált a becsapódás, a helyszín pedig Ontario tartomány déli része volt, helyi időben hajnal fél 4-kor. Ekkor még jó két óra volt az érkezésig, így jutott rá idő, hogy a helyi csillagászokat értesítsék a várható eseményről.

Számos amatőr észlelés is született a darabokra hulló tűzgömbről, amelyeket az Amerikai Meteor Társaság gyűjtött össze. Ezt követően a NASA meteorithullásokkal foglalkozó weboldalára egy időjárási radar mérése is kikerült, amely a légkörben lefékeződött, és csendesen a felszín felé hulló meteor-töredék útját mutatta meg. A radar 15 kilométeres magasságtól 850 méteres magasságig tudta követni a meteor útját. Ez alapján az apró kisbolygócskából a légkörben el nem égett darabok jórészt az Ontario-tóba hullhattak, egy kevéske (pár gramm) jutott talán a partra belőle.

Az efféle felfedezések gyakoribbá válhatnak, mivel egyre kifinomultabb megfigyelőeszközök és módszerek segítik a munkát. Mindezek pedig számos gyakorlási lehetőséget nyújtanak a valós veszélyt jelentő, nagyobb méretű égitestek észleléséhez.