Burgonya és bazalt

Az USA Idaho államában a táj meghatározó elemei az öntözött mezőgazdasági területek, és a régmúlt vulkáni aktivitásának nyomai láthatóak.

Az Earth Observatory felvételéből megismerhetjük azt a régiót, amelynek jelenetős szerepe van az USA krumplitermelésében: Idaho állam déli részét, a Snake-folyó síkságát. E terület az állam jelentős részét elfoglalja, s élénkzöld mintázatával kíséri a síkságon kanyargó folyót, kissé közelebbről rápillantva meglátjuk, hogy ez megannyi öntözött, gyakran kerek területre osztható. Az állam vízfelhasználásának több mint 98 százalékát a mezőgazdaság hasznosítja. A terület éves csapadékhozama csupán 200-300 milliméter, de minden egyéb szempontból ideális a mezőgazdálkodásra: a talaj tápanyagokban gazdag, megfelelő a térség hőmérséklete és vegetációs időszakának hossza is. Mivel a burgonya különösen rosszul viseli a szárazságot, ezért a terület öntözése jelenti a megélhetést a helyi gazdálkodók számára.
A talaj kiválóságához alapvető volt az egykori vulkáni tevékenység, amelynek egy igencsak látványos nyomát is megfigyelhetjük a felvételen: az ujjakhoz hasonlóan szétterülő sötét terület a Pokol fél holdja (Hell’s Half Acre, vagyis a hold ez esetben területmérték jelentésében értendő) nevet viseli. A 390 négyzetkilométeres, időszámításunk előtt 3250 körül kialakult terület valóban pokoli hely, hatalmas repedések és göröngyök borítják a pajzsvulkáni kitörési központ körüli régiót. A vulkán a kitörése késői időszakában egy egykori lávatavat is táplált, amelyből számtalan alkalommal kiöntött a forró kőzetolvadék. Számos felismerhető és még több nem látható kürtő található a területen, amelyek egy több kilométer hosszan elnyúló hasadékrendszer részeként szállították a felszínre a bazaltos összetételű kőzetolvadékot. Idaho állam középső-déli régiójában még számos hasonló vulkáni terület jeleit fedezhetjük fel a térképen, amelyek közt sok valamilyen szintű állami védettséget is élvez.
A régió kialakulását ugyanaz a folyamat idézte elő, amely a szomszédos Wyoming államban, innen alig 150 kilométerre lévő Yellowstone Nemzeti Parkét is: az észak-amerikai kontinens mozgása során átvonult a felett a köpenycsóva felett, amely jelenleg a Yellowstone-t táplálja. Amellett, hogy termékeny talajt hagyott maga után a vulkanizmus, számos földtani érdekesség otthona is. A vulkáni működés jelei hasonlóak ahhoz, amiket például Hawaii területén is láthat az utazó, lávamezők, lávabarlangok is várják a bokatörő terepen járó kirándulókat.
Kissé távolabb, de ehhez a földtani területhez tartozik a 300 ezer éves Big Southern Butte (kb. nagy déli tanúhegy) nevű egykori lávadóm, amely a világ legnagyobb lávadómjai közé tartozik, és amely 2300 méteres tengerszint feletti magasságba emelkedik (ebből 762 métert a környező térszín fölé), és évezredeken át ellátta obszidiánnal az indiánokat. A Menan Buttes kettős tanúhegye a világ legnagyobb salakkúpjai közt vannak, kb. 10 ezer éve alakult ki, amikor a felfelé törekvő kőzetolvadék a mai Snake-folyó elődjének talajvíz-rétegeivel találkozva robbanásokkal jutott a felszínre és felépítette a salakkúpokat.