Égi jelenségek 2022. december első felében

Hold és Jupiter december 1-jén, bónusz a Neptunusz

Az égbolt pillanatnyilag két legfényesebb objektumát egymástól 5 fok távolságban láthatjuk elsején az esti órákban. Kora este a déli égen keressük a 62 százalékos megvilágítású Holdat, és felette, kissé balra a ragyogóan fényes Jupitert. Mivel éjfél után nyugszanak le, ezért egészen sok időnk lesz megfigyelni, fotózni őket. Aki kisebb távcsővel, binokulárral lesi az eget, annak a Neptunuszt se lesz nehéz megtalálnia, a Holdtól jó 3 fokra jobbra, kissé felfelé keressük!

Napnyugta után keressük a Vénuszt és a Merkúrt!

A délnyugati ég alján, tiszta égbolt esetén érdemes megkeresni két belső bolygónkat, amelyek a hó legelején kb. 3 fokra, majd minden nap kissé távolabb láthatóak egymástól. Ehhez tökéletes rálátás kell a horizontra, mert kb. 20 perccel napnyugta után már csak 1 fok magasan lesznek, bár a hó közepére ez javulni fog kissé, már 3-5 fok magasan, de egymástól 5,5 fokra járnak. Bár mindkét bolygó fényes, mivel még nagyon világos égen kell őket megkeresni, nem árt egy binokulár segítségként – ha megtaláltuk vele, utána szabad szemmel is látni fogjuk őket.

A Hold elfedi az Uránuszt december 5-én

Egészen korán történik a jeles esemény, de már szinte teljesen sötét égen – fizikailag nem lesz ugyan sötét, mivel a Hold ezen az estén már 94 százalékos megvilágításban jár. Ez a fázis adja a fedés egyik érdekességét is, ugyanis a még nem megvilágított keskeny sáv mögé bújik be az Uránusz 17:32-kor. Mivel az Uránusz igen gyenge fényű bolygó, a megfigyeléshez mindenképp szükség lesz vagy egy kisebb távcsőre, binokulárra vagy egy teleobjektívvel felszerelt fényképezőgépre. A fedés egy órás lesz, 18:33-kor lép ki a Hold mögül. Nem lesz könnyű a megfigyelés, az erős fényű, közel telihold zavaró lesz.

A Hold elfedi a Marsot 8-án reggel

Ez esetben, bár időközben a Holdról az a kevéske árnyékos rész is eltűnik, vagyis telihold lesz, a Mars igen nagy fényessége miatt a jelenséget sokkal könnyebben megfigyelhetjük. Az egyetlen, sokak számára zavaró részlet az lesz, hogy az eseményre kora reggel kerül sor: a bolygó 06:07-kor bújik be a Hold mögé, és nem egész egy órával később, a már lenyugodni készülő Hold mögül jön elő, 07:01-kor. Mivel még a kilépés is napkelte előtt zajlik, elméletben lehetséges, hogy szabad szemmel meglássuk a nagyon fényes Marsot, gyakorlatban azonban a horizont közelsége (és ezzel a párás, szennyezett légrétegek közelsége) miatt nem sok, ekkor már csak 4-5 fok magasan lesz a Hold. Vagyis: a kilépés megfigyeléséhez érdemes lesz ismét elővenni a binokulárt.

A Mars a hónap elején nemcsak szembenállásban van, de földközelben is jár, így érdemes extra figyelmet szentelni neki, távcsővel megfigyelve a szokásosnál kissé nagyobb a bolygó látszó korongja. Míg a szabad szemes megfigyeléseknél csak azt vesszük észre, hogy különösen fényes, a nagyobb távcsöveken át a felszín részleteire is rápillanthatunk. Ehhez, megfelelő időjárás esetén érdemes ellátogatni például a Svábhegyi Csillagvizsgálóba, ahol esténként rápillanthatunk a külső szomszédunkra.

Telihold december 8-án

A telihold fázisa picit előbb áll be, mint amikor a Mars-fedés zajlik: hajnali 05:08-kor lesz 100 százalékos égi kísérőnk megvilágítása. Mivel a fedés miatt remélhetőleg sokan felkelnek, érdemes lesz a telihold-fotózást is ekkorra időzíteni. Mivel a holdnyugta már napkelte után lesz, ezért az nem nyújt olyan látványt, amit érdemes volna követni (ha egyáltalán látszik még). A délutáni holdkelte idejével is sajnos ugyanez lesz a helyzet, még a napnyugta előtt 6-7 perccel fel fog kelni a Hold, vagyis szép holdkelténk biztosan nem lesz, de napnyugta után talán már lehet szép képeket készíteni róla. Épp ezért érdemes mindkét időpontot feljegyezni, keleti határainknál a holdkelte 15:35, a napnyugta 15:42; Budapesten 15:46 és 15:52, nyugaton pedig 15:57 és 16:03 a két időpont. A Hold a napnyugta utáni percekben is még nagyon közel lesz az északkeleti horizonthoz, majd meredek emelkedésnek indul, és éjfél felé már 70 fokos magasságban jár, szinte a zenitről világít le arra, aki éjfélkor az eget nézi (vagy, akire a tetőablakon át besüt).

Jönnek a Geminidák december 14-én

A Geminidák meteorjainak megfigyelését számos dolog elronthatja: felhős-ködös idő, holdfény, hideg, vagy ezek mindegyike, egyszerre. Mindezek ellenére is, ha csak egy kis időt tudunk meteormegfigyeléssel tölteni, ez esetben akkor is érdemes lesz, mivel még mindig ez az év legjobb meteorraja, ami nem okoz csalódást, sok fényes meteor érkezik, amelyek még a vékonyabb felhőkön is átvilágítanak. Mivel idén a holdkelte után égi kísérőnk 63 százalékát világítja be a Nap, ezért lehet, hogy az esti időszakot érdemesebb ég alatt tölteni minden egyéb érv ellenére. A holdkelte 22 óra körül lesz, így ha mondjuk 18 órától kinn vagyunk, biztosan szép számban láthatunk meteorokat. A Geminidák radiánsa az Ikrek (Gemini) csillagképben van, ez 17 óra körül kel, elméletben ekkortól már megjelennek az e rajhoz tartozó meteorok, ám a radiáns emelkedésével egyre többet láthatunk. Holdkeltére már 45 fokos magasságba jut a radiáns, ez elég jó, így aki eddig marad kinn, annak már igazi Geminida-élménye lehet.

E meteorok közepes sebességűek, az átlagfényességük elég nagy, vagyis kevés a halványabb tag, több a fényes. A raj szülő égitestje a (3200) Phaethon nevű kisbolygó, amely napközelsége idején üstökös jellegű (de nem ugyanolyan okú) aktivitást mutat, s a róla levált porszemcsék hozzák létre a látványos meteorokat. A maximum idején az esti órákban egyre növekvő meteorszám mellett, mire elérjük a holdkelte előtti időt, óránként 30-40 meteorunk is lehet, amelyek jó része elég fényes ahhoz, hogy a nem fanatikus meteorészlelőket is jókedvre derítse. Ha nem volna holdfényes az éjjel további része, ez a szám tovább nőhetne, ám a holdfény azért még így is levesz majd a látványból. Meleg ruháról, forró italról és a pára elleni objektívfűtésről érdemes gondoskodni!