Cápafajok nemzetközi védelméről született döntés

A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményt (CITES) aláíró 183 állam és az Európai Unió képviselői 19. konferenciájuk (COP19) utolsó napján, plenáris ülésen erősítették meg az 54 kékcápafajra és hat pörölycápafajra vonatkozó döntést.
A CITES 184 aláírójának képviselői 2022. november 14. óta üléseztek Panamában. A CITES szigorítja – egyes esetekben pedig tiltja – a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét, hogy túlélésüket biztosítsa.
A CITES keretében eddig csak kevés cápafajt helyeztek védelem alá. A tengeri ragadozókat uszonyukért és húsukért vadásszák, ami miatt több cápafaj vált súlyosan veszélyeztetetté vagy a került kihalás szélére.
A védelem alá helyezett cápafajok bekerültek a CITES II. számú mellékletébe, amely szigorúan korlátozza egyes fajok kereskedelmét, annak ellenére, hogy Japán fenntartásait hangoztatta a kékcápa védelem alá helyezése ügyében, mivel meglátása szerint nem veszélyeztetett fajról van szó.
A japán küldöttség „mély aggodalmának” adott hangot a döntés következményei miatt, amely szerinte „elfogult a japán halászok szociális és gazdasági szempontjából”.
Shirley Binder panamai küldött közölte, hogy az immár a CITES védelme alá helyezett cápafajok képviselik a cápauszonypiac „hozzávetőlegesen 90 százalékát”.
A piac értéke meghaladja az évi félmilliárd dollárt (198,5 milliárd forint). A cápauszony kilogrammját ezer dollárért (393 ezer forint) árulják Kelet-Ázsiában, ahol a hagyományos kínai cápauszonylevest készítik belőle.
A CITES aláíróinak konszenzusos döntése értelmében a II. számú mellékletbe kerültnek a hegedűráják és az édesvízi ráják is. Ezeket a fajokat még nem fenyegeti a kihalás, de könnyen erre a sorsra kerülhetnek, ha nem ellenőrzik szigorúan a kereskedelmüket.
Joaquin de la Torre, az IFAW (Nemzetközi Állatjóléti Alap) civil szervezet latin-amerikai és karib-tengeri igazgatója szerint „ma a cápák és a ráják” a leginkább veszélyeztetett fajok, sokkal inkább, mint az elefántok és a nagymacskák. „Az uszonyuk és húsuk iránti nemzetközi kereslet miatt (…) világszerte jelentősen csökkent a populációjuk: becslések szerint évente több mint százmillió cápa pusztul el a halászok hálójában” – mondta a szakértő.