Ezért viharosabb a déli félteke

Évszázadokon keresztül rettegtek a világot járó tengerészek a déli félteke viharaitól, a hajózás szerelmesei számára jól ismert kifejezések az üvöltő negyvenesek, dühöngő ötvenesek vagy a visító hatvanasok. Ezek, a déli félteke 40. szélességétől délre eső terület viharainak elnevezései, melyek jól szemléltetik erősségüket. Az talán ismert, hogy legfőképp annak köszönhetően jöhetett létre ez a viharos övezet, mert nincsenek akadályt képező szárazföldek a bolygót körbejáró szelek útjában. Egy újonnan elvégzett vizsgálat azonban ennél kicsit összetettebb eredménnyel zárult, a kutatás eredményét a PNAS folyóirat publikálta. A kutatók nemcsak elméletet szerettek volna készíteni, hanem megfigyelések, modellezés és a fizikai törvényszerűségek hármasának erejével azt meg is akarták támogatni.

A Chicagói Egyetem kutatói műholdfelvételeket vizsgáltak az okok pontosításához, ebből beigazolódott a tengerészek sok évszázados tapasztalata: a déli féltekén 24 százalékkal több a vihar, mint az északin. A kutatók arra jutottak, hogy az óceáni áramlatok és az északi félteke hegyei állnak a jelenség hátterében, és azt is kiderítették, hogy a műholdas felvételek korának kezdetétől, vagyis az 1980-as évek elejétől fogva nőtt is a déli félteke viharos volta, ráadásul az aránya követi a klímaváltozás mértékét. Annak köszönhetően, hogy az északi féltekén a jég és a hó olvadása miatt több napsugárzást nyel el a felszín, itt sokkal kevésbé fokozódott a viharok mennyisége, mint a déli féltekén.

A kutatók a különféle tényezők szerepét tesztelték a modellezés során. E tesztből kiderült, hogy az északi félteke hegyei jelentősen lefékezik a légáramlatokat; ha kivették a modellből az északi félteke hegyeit, a két félteke viharainak különbsége megfeleződött.
A másik fő tényező az óceáni áramlatok rendszere volt. A víz lesüllyed az északi sarkvidéknél, és az Antarktisz környezetében emelkedik a felszínre, ekkor energiát hoz magával. Ennek köszönhetően a két félteke energiái közt jelentős különbség alakult ki – ez volt felelős a viharok számának másik feléért.

Azzal, hogy pontosítani tudják az okokat a kutatók, a klímaváltozás hatásainak előrejelzése is pontosabbá válik, ezzel pedig hatékonyabban tudunk készülni e hatásokra.