Búvárparadicsom a Holland Antillákon

A Holland Antillák apró vulkáni szigete Saba, amely körül csodálatos tengeri élővilágot találhatunk.

Saba, mindössze 13 négyzetkilométeres szigete Hollandiához tartozik, itt található Hollandia legmagasabb pontja, a 887 méterrel a tengerszint fölé emelkedő Mt. Scenery. A karibi térségben ez a legkisebb sziget, amelynek állandó lakossága van, 2022. januári adatok szerint 1911 fő élt itt. A szigeten egy magánalapítású orvosegyetem is működik, amelynek köszönhetően a tanítási időszakban még 300 fővel nő a sziget lakosainak száma.
A vulkánt működőnek kell tekinteni, a legutolsó kitörésére 1640-ben került sor, 1992-ben egy földrengésrajt észleltek a sziget környezetében, ekkor mobil szeizmográfot hoztak ide, ám, mire a műszert kihelyezték, a rengésrajnak vége lett. A vulkánon jelenleg már vannak állandó mérőműszerek, a Holland Meteorológiai Intézet üzemeltet szeizmográfokat és magasságváltozást mérő egységeket és forrásvíz-hőmérsékletet figyelő állomást. A legutolsó kitörése óta semmiféle aktivitást nem mutatott a hegy, azonban ennek ellenére aktívnak kell tekinteni.
A vulkánnak köszönhetően a sziget gyakorlatilag egyetlen hegy, számos, erdő borította orommal, amelyek andezitből épülnek fel, és rendkívül tagolt felszínűvé teszik a területet. A sziget repterének mindössze 400 méteres kifutópálya jutott, amit csak kis repülők tudnak használni, és nincsenek strandjai sem, ez talán a sziget csodás élővilágának a szerencséje is, hisz így a turistaáradat se veszélyezteti a helyet.
A hegyormokat borító esőerdőben rengeteg madár, kétéltű és hüllő lakik, orchideák színesítik a fák zöldjét, s még egy csak itt honos, endemikus gyíkfaj is jutott az apró szigetnek. A sziget negyede nemzeti park, a környező vizek 1987-től fogva tengeri természetvédelmi terület, és az UNESCO világörökségi listára is kérték már a felvételét.
A könnyűbúvárkodás csak szakképzett vezetőkkel lehetséges, vagyis önállóan senki se merülhet a védett vizekbe. A korallzátonyokon kék doktorhal, papagájhalak, ráják, cápák, barrakudák élnek, emellett polipot, teknősöket és langusztákat is láthat a búvár a tengeri természetvédelmi területen. A terület megőrizte természetességét, és igen változatos, pont a sziget vulkánjának köszönhetően: víz alatti lávabarlangot, labirintus-szerű járatokat, alagutakat, szirtfalakat is találhat az érdeklődő a víz alatt.
A sziget körüli vizek korallzátonyai a búvárok számára jelentenek izgalmas látnivalót, többek közt a helyszín tengerisün-népessége vált híressé. Ezek az állatok a 2022-es év elején sajnos egy ismeretlen okú pusztulástól is szenvedtek, a Diadema antillarum nevű tengerisün-faj mintegy 5000 egyede pusztult el, s alig 100 példánya maradt ennek a különösen hosszú tüskéjű állatnak. Hasonló esemény már 1993-ban is volt, akkor sem derült ki, mi okozta. A tengerisün algával táplálkozik, s a korallzátony köztisztasági munkása: amíg jelen vannak, a korallokon nem tudnak megtelepedni az azok életét ellehetetlenítő tömegben az algák, így egészséges egyensúly állhat fenn. A tengerisün pusztulását követően azonban az algák elszaporodnak, így a korallok is pusztulásnak indulnak… A pontos okok még mindig ismeretlenek, ám a szakemberek úgy vélik, valamilyen tengerisün-betegség lehet a háttérben.
A sziget koralljainak védelmében mesterségesen tenyésztett tengerisünökkel igyekeznek segíteni a zátonyok ökoszisztémáját az egyensúly helyreállításában.