A Juno a Jupiter holdjait vizsgálja
A NASA űrszondája a meghosszabbított küldetése során a Jupiter nagy holdjaira vet közelebbi pillantásokat.
A Juno űrszonda, miután 2021-ben a Ganymedes, majd 2022 szeptemberében az Europa hold részleteit megvizsgálta, a vulkáni aktivitásában rekorder Io-t veszi célba. Felvételeket készít e holdról, és méréseket végez annak környezetében. A Juno műszereit a Jupiter megfigyelésére tervezték, de képesek kettős feladatot ellátva annak holdjait is megvizsgálni.
A Ganymedes közelében végzett megfigyelésekről nemrégiben látott napvilágot több tanulmány is, amelyekben szó esik a hold belső felépítéséről, felszínének összetételéről, ionoszférájáról, valamint a Jupiterével kölcsönható mágneses mezejéről – mindezek a Juno egyetlen átrepülésekor gyűjtött adatok alapján. A szeptemberi Europa-átrepülés előzetes eredményei közt a hold jégkérgének 3D megfigyelése is szerepelt. Hasonló mérést a Ganymedes jégkérgével kapcsolatban is elvégzett a szonda, a mikrohullámú radiométer nevű műszere 24 kilométeres mélységig „látott” le a felszín alá. Olyan adatokat tudott gyűjteni, mint a jég tisztasága, hőmérséklete, szerkezete.
„Amikor összevetettük a felszín fotóit e mérésekkel, kiderült, hogy a különféle területek közti különbségek nem csak felszíniek” – magyarázta Scott Bolton, a küldetés egyik tudományos vezetője. Kiderült, hogy a felszínen látható világos, fiatalabb területek hidegebbek, mint a sötétek, a leghidegebb megvizsgált rész a Tros nevű, város nagyságú kráterben található. A mérések alapján az előzetes számításokból arra következtettek a szakemberek, hogy a Ganymedes jégkérge minimum 48 kilométer vastag lehet, de egyes régiókban ennél is jóval vastagabbnak találták.
A Juno műszerei a Ganymedes és a Jupiter közt fennálló mágneses kapcsolatról is tanúskodtak (ld. a videót), s összefüggést találtak a hold ultraibolyában látszó sarki fénye és a Ganymedes mágnességének változásai közt is. Ez volt az első ilyen jellegű mérés, és már ebből is látható, mennyire izgalmas lesz az Európai Űrhivatal JUICE nevű küldetése, amelynek célpontjai pont a Jupiter jeges holdjai lesznek, no és persze a NASA Europa Clipper küldetése, amely kimondottan az Europa holdat vizsgálja majd.
Naprendszerünk leginkább vulkáni helyszíne az Io, amelynek megfigyelésére most kerül sor elsőként, de a következő másfél év folyamán is folytatódik majd, összesen 9 átrepülés során vizsgálja e holdat a Juno. A mindössze 1500 kilométeres távolságban végzendő két átrepüléskor minden eddiginél részletesebb képeket készít majd a szonda az aktív felszínről, s méréseket végez azzal kapcsolatban, hogy miféle módon kapcsolódik össze a hold vulkáni aktivitása a Jupiter mágnességével és sarki fényeivel.