Változékonyabbá válnak a Stromboli kitörései
Sokak számára kedvelt túracélpont az olasz vulkáni sziget, azonban az elmúlt időszakban a békésen pöfögő és kiszámítható tűzhányó, számos veszélyes kitörést produkált.
A Stromboli a Földközi-tenger világítótornya néven vált ismertté, és évezredek óta szinte folyamatos, kisebb, veszélytelenebb kitörések sorozatával nyűgözi le a természet szépségei iránt fogékony embert. A jellegzetes kitörések során a felszínre törő bazaltos magmában, kis mélységben létrejövő gázbuborékok hatására nem csendes lávaöntést, hanem kisebb, pulzáló lávaszökőkutakat produkál a hegy, ennek külön nevet is adtak: A Stromboli-típusú kitörések, melyek megfelelő távolságból nézve életre szóló élményt nyújtanak bárkinek. Évente néhány alkalommal ugyan kicsit hevesebb robbanások is előfordulnak, azonban jellegében akkor is ugyanez a kitöréstípus jellemző.
A hegy efféle kisebb, turistalátványosságként (fentebbi videó) zajló kitörései azonban 2019-ben szintet léptek, és a korábbinál hektikusabbá, robbanásaiban sokkal erőteljesebbé váltak. 2022. július 3-án délután hosszú évtizedek óta a legerősebb kitörése volt (alul látható videó). Ennek hatására a békés turistacsalogató „látványvulkán” veszélyes hellyé vált, a kitörés során egy ember életét vesztette, ám ha pár órával később, a kora esti kitörésleső időszakban zajlik az esemény, valószínűleg igen sok áldozata lett volna.
Augusztus végén még egy hasonló erejű robbanása volt a vulkánnak, ezek a hegytől szokatlan módon, forró gázok és törmelékek keverékéből álló piroklasztárakkal jártak. Az eseményekben különösen az volt fura, hogy az egyébként műszerekkel teli vulkán semmilyen különösebb jelét nem adta a változásnak
Nemrégiben, Dr. Chiara Maria Petrone vezette csoport révén a változás okára is született egy elmélet, amelyet a Londoni Természettudományi Múzeum ismertetett. A kutatók a vulkáni kőzetek kristályait tanulmányozták, ezek mikroszkopikus szerkezete ugyanis arról árulkodik, milyen körülmények közül kerültek a felszínre, miféle viszonyok uralkodnak a vulkán mélyén.
„A 2019-es aktivitás igen váratlan volt” mondta a kutató „A műszerek jelei ugyan mind arról árulkodtak, hogy a szokásosnál virgoncabb a Stromboli, de ezek mind az elvárható mértéken belül maradtak. Még a nagy robbanás után se voltak az értékek abnormálisak, így ezeket a kitöréseket csak akkor észlelhettük, amikor már megindultak.”
Az első nagy kitörést követően a kutatók azonnali vizsgálatba fogtak, és összehasonlították a Stromboli korábbi, 2003-2017 közti kitöréseiből származó mintákat, a piroxén típusú kristályokra koncentrálva.
A közkeletű elképzelés szerint a vulkánok alatti magmatározókban folyékony kőzetolvadék található, ám az igazság az, hogy legnagyobb részben egy laza, részlegesen átkristályosodott szerkezetű keverék, úgynevezett magmakása tölti azokat ki, és csak egy kevés olvadt anyagot lehet találni. A kitörésből származó kristályok vizsgálatával ezekről az arányokról kap tájékoztatást a vulkanológus, és belőlük következtethet arra, mi indította be az adott kitörést.
A Stromboli esetében e vizsgálatokból arra jutottak, hogy a mélyből érkező friss kőzetolvadék hatására vált hevessé a kitörés. A kutatók szerint közvetlenebb kapcsolat van a mélyben lévő kőzetolvadék és a sekélyen (néhány kilométer mélységben) elhelyezkedő, kristálykásával telt magmatározó közt, és a mélyből jött olvadék igen gyorsan átjárta a kristálykását, nem sok változást okozva a kristályokban. A kutatók szerint ez egészen egyszerűen azt jelenti, hogy a vulkán „újravezetékezte” magát, és a békésebb kitörésekkor megszokott út helyett gyorsabb, közvetlenebb módon érte el a felszínt a magmája.
A turizmus szempontjából a vizsgálat fontossága abban rejlik, hogy még egy jól monitorozott vulkán megfigyelésén is van mit javítani. A nagy robbanás előtti hónapokban – így utólag visszatekintve – felismerhetőek voltak az érkező magmára és az eljövendő változásokra utaló jelek számos mérési adatban, ám ezek csak a folyamat megértésével váltak – utólag – értelmezhetővé. A feltárt eseménysornak köszönhetően egy jövőbeli hasonló helyzet esetében azonban már könnyebb dolga lesz a vulkanológusoknak, és ezzel időben hozhatnak olyan döntést is, amely a lakosság és a turisták életét megmenti, és nem csupán a Strombolin.