Illegális bányászat zavarja fel a trópusi folyók vizét

Számos folyó környékén évszázadok óta zajlik valamiféle bányászat, ám az elmúlt 20 évben felgyorsult ez, és egyre több helyen illegális kitermelés bukkant fel. Nemcsak sódert, homokot, hanem például aranyat vagy más, igen értékes nyersanyagot emelnek ki a folyókból, azok medréből vagy árteréből. Egy amerikai kutatócsoport nemrégiben műholdas vizsgálatok segítségével mérte fel, milyen mértékű a trópusok folyóit elszennyező és zavarossá tevő bányászat, az eredményeket az Amerikai Geofizikai Unió konferenciáján ismertették.

49 országban 381 bányászatban érintett régiót azonosítottak a 37 évnyi műholdas felvételeken, 173 folyót mértek fel így, és ezek 80 százalékának vizében rengeteg lebegő hordalék és üledék volt, a bányászat megindulása előtti mennyiség legalább dupláját látták.

A jelenség Ázsia, Afrika és Dél-Amerika folyóin egyaránt jelen volt, s a becslések szerint mintegy 35 ezer kilométernyi olyan folyószakaszon, ahol a bányászat miatt zavarossá vált a víz. Míg a környezetrombolás a bányák helyén a legnagyobb, a víz közvetítésével ez a hatás sokkal több területet érint, volt olyan folyó, ahol a bányától akár 1000 kilométerre is észlelhető volt még annak a hatása. Az érintett országokban az 50 méternél szélesebb folyók teljes hosszának közel negyedét tette ki az ilyen okból zavarossá vált szakasz.

A műholdképek azt is megmutatták, hogy az elmúlt 20 évben rákapcsoltak az illegális bányászok, különösen a 2008-as gazdasági válságot követően kapott lendületet a tevékenység. Különösen az arany bányászata aggályos, mivel ebben a nemesfém kinyeréséhez használt higannyal keveredett iszap jut vissza a folyókba, s a mérgező nehézfém beépül az állatok szervezetébe, a táplálkozási lánc teljes sorában… Amazónia nagy aranybányái környékén a légköri higanyszennyezés mértéke akkora, mint Kína ipari nagyvárosaiban.