Az erdei földcsuszamlások okai

Egy új kutatásban azt vizsgálták meg, mi határozza meg, hogy az erdei környezetben milyen gyakorisággal következnek be földcsuszamlások.

Az Oregon Állami Egyetem kutatói végeztek felmérést az erdei fölcsuszamlásokról, e természeti katasztrófák az USA 50 államában előfordulnak, és átlagosan évente 25 fő halálát és kb. 1 milliárd dollárnyi kárt okoznak. A kutatók 1950-től kezdődően vizsgálták át az adatokat egy hosszú távú kutatásokat szolgáló 64 négyzetkilométeres erdőterületen, a csuszamlások mellett azt, hogy milyen munkálatok folytak az erdőkben, mint a fakitermelés vagy az útépítések – ezek mind szabdalják a fák összefüggő birodalmát. Az így kapott adatokat a csapadékadatokkal is egybevetették, mivel legtöbbször a jelentős esőzések számlájára írják az ilyen természeti katasztrófákat.
Az adatokból kiderült, hogy a szűk, meredek völgyek voltak leginkább veszélyeztetettek, ez nem is csoda, a legkevésbé a gleccser vájta, széles völgyeket sújtották a csuszamlások. Az érdekes összefüggéseket azonban az erdőterületen végzett útépítés és fakivágás időszaka mutatta. Amikor ezek zajlottak (a vizsgált időszak első részében), akkor egy kisebb esőzés miatti patakáradás is csuszamlással járt, ám a legnagyobb csuszamlásokra akkor került sor, amikor a nagyobb csapadék a fakivágásokkal egyszerre érkezett. „1964-65-ben árvíz volt a fakivágások idején, és ez sokkal jelentősebb felszíni átalakulásokat okozott, mint a fakivágások befejezése után több mint egy évtizeddel követő, 1996-os igazán hatalmas áradás” – magyarázta Catalina Segura erdőmérnök docens, a kutatás résztvevője. Szinte elhanyagolható hatása volt annak, az egész időszak során legnagyobb méretű áradásnak, amely 2011-ben érkezett, szerencsére ekkorra a korábban tarra vágott erdőrészek helyén 20-70 éves új ültetésű fák álltak már.
A vizsgálat alapján tehát az erdőben zajló átalakítások sokkal nagyobb hatással voltak a csuszamlásokra, mint önmagában az, hogy mennyire volt csapadékos egy-egy időszak. Magyarul: az ép erdők a hatalmas csapadékkal is jól megbirkóztak.
A kutatás ugyan az USA-ban készült, és ottani esetet dolgozott fel, azonban másutt is érvényesek lehetnek a talált összefüggések. Talán e jelenségben leginkább érintett terület Új-Guinea, ahol a bányászat gyakorlatilag szabad rablást jelent a világ legsokszínűbb ökoszisztémájában (főként a sziget indonéz felén). A hegyes-völgyes, rendkívül tagolt felszínű szigeten az erdők kivágását igen rövid időn belül követni szokták a csuszamlások is, hisz a terület csapadékos, de a földrengések vagy a trópusi ciklonok sem ritkák.