Ez a legnagyobb futószalag a világon
A szerkezet 100 kilométer hosszú, a Szahara nyugati szélétől, egy bányától a óceánig tart.
Nyugat-Szahara egy olyan ország, amely nem igazán élvezhette függetlenségét, bár 1976-ban az addigi spanyol gyarmati létnek végleg vége szakadt, azonban Marokkó 1979-ben megszállta az országot, és mind a mai napig ők uralják a terület legnagyobb részét. Az „ország” fő gazdasági bevételét a foszfátbányászat jelenti, s itt épült meg a világ legnagyobb futószalag-rendszere is, a Bou Craa külszíni fejtése és az Atlanti-óceán kikötője, a fővároshoz közeli El Marsa között, amelyet az Earth Observatory mutatott be.
A foszfátot a műtrágyaipar használja fel, e létfontosságú anyag az egyik legkritikusabb pontja a nagyüzemi mezőgazdálkodásnak. Foszfát nélkül nem növekednek a növények, ám a foszfátkészleteink igencsak végesek. Marokkó (ideértve a megszállt Nyugat-Szaharát is) jelenleg a világ második legnagyobb foszfátkitermelője és exportőre, Kína után. A Bou Craa bánya ma Marokkó teljes foszfátbányászatának tizedét adja, de a kitermelt mennyiség évről évre növekszik. A becslések szerint a világ foszfátkészleteinek közel háromnegyedét Marokkó birtokolja.
Európa szinte az összes foszfátigényét a kontinensen kívüli forrásból elégíti ki, itt nincsenek bányák. Ha a foszfáttal nem tanulunk meg fenntarthatóan bánni, az pár évtizeden belül rendkívül súlyosan érinti majd az élelmiszer-biztonságot. Korábban a foszfát legjelentősebb forrását a tengeri madarak által évezredeken át lerakott guanó jelentette, ezt a forrást azonban már rég kimerítettük. A foszfát iránti igény az 1960-as évektől, az úgynevezett zöld forradalom, vagyis a fejlődő országok mezőgazdaságának modernizálása kapcsán ugrásszerűen megnőtt. Az alkalmazott technológiák révén sok-sok millió embert lehetett jóllakatni, akik a korábbi, elmaradottabb technológiájú növénytermesztés mellett éhen haltak volna.
Bou Craa bányájában egy marokkói állami tulajdonú OCP SA bányavállalat termeli ki a foszfátot, azonban 2022-ben még egy feldolgozó üzemet is elkezdtek építeni, ahonnan már kész műtrágyát exportálhatnak, jóval drágábban, mint a nyers foszfáttartalmú kőzetet. A konfliktusos bányászat mellett a területet legújabban érintő korrupciós botrány az, amely az EU parlamenti képviselőinek megvesztegetésével kapcsolatban nemrég kirobbant, ezek a szálak Katar mellett Marokkóba és ezen belül Nyugat-Szaharába is elvezetnek.
A Bou Cra becsült össz foszfátvagyona több mint 1,7 milliárd tonna. A foszfátkincset ugyan már 1947-ben felfedezték spanyol szakemberek, de a bányászat csak 1972-ben kezdődött, majd a gyarmati lét vége és az ország megszállása idején, néhány éves szünetet követően, 1982-ben indult újra. A gazdaságilag igen értékes területet ma egy 2700 kilométer hosszú falrendszer veszi körbe, ez „védi” meg a terület jogos tulajdonosaitól, a szaharávi őslakosoktól.
A hatalmas méretű futószalag óránként 2000 tonna foszfáttartalmú kőzetet szállít, az űrfelvételt róla a Terra műhold készítette 2022. december 14-én.