London méretű jégtábla hasadt le az Antarktiszon

A most leszakadt jégtábla születésére 2019. február óta „vártak” a szakemberek, akkor jelent meg ugyanis az a nagy repedés a Brunt-selfjégen, amely mentén lehasadt, így nem az volt a kérdés, hogy lesz-e jéghegy, hanem az, hogy mikor. Végül 2023. január 22-én született meg az A-81 nevet kapott jégtábla, amelynek teljes területe 1550 négyzetkilométer, ez nagyjából Nagy-London (a brit főváros és annak teljes agglomerációja) területének felel meg.

A 150 méter vastag Brunt-selfjég területét számos repedés járja át, ezek miatt már költöznie is kellett az 1956 óta itt működő brit Halley-kutatóbázisnak, ahol többek közt légköri és űridőjárási kutatások zajlanak. A Brit Antarktiszi Felmérés (BAS) szakemberei évtizedek óta végeznek méréseket e területen, Dominic Hodgson glaciológus professzor elmondta, hogy a mostani jégtábla nem a klímaváltozáshoz köthetően szakadt le, ez egy teljesen természetes folyamat része volt.

Azonban az elmúlt 6 télen a kutatóállomást pont a jég kiszámíthatatlan viselkedése miatt nem lakta senki (általában csak nagyon kevesen töltik az telet az Antarktisz bázisain). Néhány éve a bázist automata generátorokkal látták el, amelyeknek köszönhetően a mérések e téli időszakban se szünetelnek.

A most levált jéghegy „elődje”, az A-74, a 2016-tól kezdődően kialakuló repedések sorozatából végül 2021 februárjában született meg. A mostani jégtábla kicsit nagyobb az elődjénél, ám ugyanarra sodródik el a selfjégtől, a parti tengeráramlat jóvoltából.

A Brunt-selfjég mondhatja magáénak valószínűleg a legtöbb műszeres megfigyelést, összesen 16 GPS mérőállomás követi a jég mozgásait és óránként friss adatokat küld a bázisra. Mindezek mellett számos radaros és vizuális megfigyeléseket végző műhold is állandóan követi a selfjég mozgásait, de még drónos, illetve a jég mélyébe lehatoló talajradaros mérések is segítik a felkészülést egy-egy hasonló eseményre.

A Brunt-selfjég évente 2 kilométeres sebességgel távolodik a kontinens partjától, e folyamat részét képezik a rendszertelen időközönként leváló jégtáblák. Az A-81 leszakadásához vezető folyamatokat már az 1970-es évektől követték a szakemberek.