A légköri por hatása a klímaváltozásra

A Kaliforniai Egyetem (Los Angeles) kutatói vezette nemzetközi csoport a légkörbe kerülő sivatagi por, klímaváltozással összefüggésbe hozható hatását vizsgálta meg. A légkörbe jutó por összességében gyengén hűtő hatású, ezért a kutatók úgy vélik, némiképp ellensúlyozta a klímaváltozás miatti felmelegedés eddigi hatásait.

A Nature Reviews Earth and Environment folyóiratban publikált számítások szerint az elmúlt közel 200 év alatt tapasztalt 55 százalékos pormennyiség-növekedése miatt akár 8 százalékkal is kevesebbet érzékelhettünk a felmelegedésből. A számítások azt mutatták, ha ez a pormennyiség-növekedés megállna, esetleg csökkenni kezdene, akkor a felmelegedésből is hirtelen többet érezhetnénk meg.

Miben rejlik a légköri por e hűtő hatása? Maga a por számos folyamatot, pl. felhőképződést, kisugárzást, besugárzást, sőt, a szén-dioxid megkötésében létfontosságú tengeri élővilágot is befolyásolja. Mindezeket összesítve a kutatók arra jutottak, a végeredmény negatív, vagyis kis mértékben hűti a bolygónk felszínét a légköri por. A klímamodellekből azonban hiányzik ez a hatás, hisz eddig nem ismerték fel, vagyis a jövőre vonatkozó előrejelzésekbe sem számították bele. „A megnövekedett pormennyiség nem járt túl nagy hűtő hatással, vagyis a klímamodellek még igen közel járnak a valósághoz, azonban az eredményeink szerint pusztán az üvegházgázok nagyobb felmelegedést okoznának, mint azt a jelenlegi modellek mutatják” – magyarázta Jasper Kok, a kutatás vezetője.

A légköri por ugyan nőtt a 19. századtól kezdve, ám a növekedés nem volt egyenletes, hol több, hol kevesebb jutott a légkörbe. Ezt a jelenséget is számtalan tényező befolyásolja, köztük az emberi tevékenység is, így nem nagyon lehet előrejelezni, hogy mennyi légköri porral számolhatunk a következő évtizedekben. Bár a por hatása csak egészen kicsiny, most pont ott tartunk a felmelegedéssel, ahol ez a nagyon kevéske, kevesebb mint tizedfoknyi hatás is igen fontos lehet. A klímamodellek közel pontosak, ám a mostani felfedezéssel még pontosabbá tehetők, ez pedig jobb tervezést és a klímacélok jobb elérését teszi lehetővé.