Lerakta első adag kőzetmintáját a Perseverance
A marsjáró a begyűjtött mintákat egy későbbi küldetés számára meghatározott helyeken lerakta, onnan majd néhány év múlva ezek hazakerülhetnek a Földre.
A Mars felszínének talajából, szikláiból vett 10, változatos minta került az e célra a roveren szállított csövecskékbe, amelyeket a mintavételt követően rögtön hermetikusan le is zárt a Perseverance. A csövecskék lerakását 2022. január 29-én fejezte be a marsjáró, a hat hétig tartó műveletsorozat teljes sikerrel zárult a NASA JPL (Sugárhajtás Laboratórium) közleménye szerint. A mintákat egy NASA–ESA közös küldetés fogja néhány év múlva hazaszállítani.
Igen fontos esemény a Perseverance marsjáró „életében” az, hogy az elmúlt jó néhány hónap során begyűjtött talaj- és kőzetfuratok a bolygó felszínének meghatározott pontjaira kerülhettek. Mivel egy marsi küldetésnél semmit se lehet a véletlenre bízni, ez csak a kiemelt minták egy részét jelenti, a minták másik fele a roverben marad, és majd közvetlenül adja át azokat a minta-visszaszállító leszállóegységnek, a tervek szerint. Ez az egység két olyan helikopterrel is felszerelkezve érkezik a vörös bolygóra, mint az Ingenuity, a helikopterek segítenek majd a most lerakott minták begyűjtésében.
A rover összesen 38 mintát tud begyűjteni, 43, nagyrészt titánból készült, speciális kerámiabevonatú, 18,6 centis csövecskét vitt magával, ám ezekből 5 arra a célra szolgál, hogy a minták tisztaságát igazolják. E tesztcsövecskéket még a Földön megtöltötték különböző anyagokkal, amelyek, ha az összetételük megváltozna, azt jeleznék pontosan mérhető formában, hogy milyen külső szennyeződés (pl. a leszállóegység üzemanyagából, vagy a roveren a Földről, az elővigyázatosságok ellenére odakerült anyagból ered) kerülhetett a mintákba.
Az eddig begyűjtött minták közt egyaránt van üledékes kőzet, illetve vulkáni eredetű, valamint egy légkörből vett gázminta is. A csövecskéket egymástól 5-15 méterre helyezte el a rover. A sikeres manővereket követően a tudományos küldetés új szakaszába lép a Perseverance, a Jezero-kráterbe torkolló egykori folyó kőzetlerakódásaiból eddig a tavi környezetben képződötteket vizsgálta, most kissé nagyobb magasságba megy majd, ahol már folyóvízi környezetben képződött kőzeteket vizsgálhat.
Így néz ki az Antarktika meztelenül
Minden eddiginél részletgazdagabb térképet tettek közzé arról, hogy miként is néz ki bolygónk legdélebbi kontinense a jégtakarója nélkül.
Teli van szeméttel a Földközi-tenger legmélyebb pontja
A Földközi-tenger legmélyebb részén, a mintegy 5100 méter mély Calypso-árokban végzett vizsgálatok meghökkentő eredménye látott napvilágot.
Így hat a klímaváltozás az esőkre és áradásokra
Először sikerült magyarázatot találni arra, hogy miként hat a klímaváltozás a párórás esők, illetve a több napon át tartó csapadékos időszakok eltérő időskálájú eseményeire, illetve az ezekkel járó áradásokra.
Mi okozta a Magyarország feletti éjszakai fényspirált?
Az eseményt tömegek észlelték szerte hazánkban.
Részleges napfogyatkozás lesz március 29-én
Az északnyugati országrészben élők számára jobban látható, a délkeleten élőknek elég kicsike mértékű lesz a fogyatkozás.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
