Lerakta első adag kőzetmintáját a Perseverance
A marsjáró a begyűjtött mintákat egy későbbi küldetés számára meghatározott helyeken lerakta, onnan majd néhány év múlva ezek hazakerülhetnek a Földre.
A Mars felszínének talajából, szikláiból vett 10, változatos minta került az e célra a roveren szállított csövecskékbe, amelyeket a mintavételt követően rögtön hermetikusan le is zárt a Perseverance. A csövecskék lerakását 2022. január 29-én fejezte be a marsjáró, a hat hétig tartó műveletsorozat teljes sikerrel zárult a NASA JPL (Sugárhajtás Laboratórium) közleménye szerint. A mintákat egy NASA–ESA közös küldetés fogja néhány év múlva hazaszállítani.
Igen fontos esemény a Perseverance marsjáró „életében” az, hogy az elmúlt jó néhány hónap során begyűjtött talaj- és kőzetfuratok a bolygó felszínének meghatározott pontjaira kerülhettek. Mivel egy marsi küldetésnél semmit se lehet a véletlenre bízni, ez csak a kiemelt minták egy részét jelenti, a minták másik fele a roverben marad, és majd közvetlenül adja át azokat a minta-visszaszállító leszállóegységnek, a tervek szerint. Ez az egység két olyan helikopterrel is felszerelkezve érkezik a vörös bolygóra, mint az Ingenuity, a helikopterek segítenek majd a most lerakott minták begyűjtésében.
A rover összesen 38 mintát tud begyűjteni, 43, nagyrészt titánból készült, speciális kerámiabevonatú, 18,6 centis csövecskét vitt magával, ám ezekből 5 arra a célra szolgál, hogy a minták tisztaságát igazolják. E tesztcsövecskéket még a Földön megtöltötték különböző anyagokkal, amelyek, ha az összetételük megváltozna, azt jeleznék pontosan mérhető formában, hogy milyen külső szennyeződés (pl. a leszállóegység üzemanyagából, vagy a roveren a Földről, az elővigyázatosságok ellenére odakerült anyagból ered) kerülhetett a mintákba.
Az eddig begyűjtött minták közt egyaránt van üledékes kőzet, illetve vulkáni eredetű, valamint egy légkörből vett gázminta is. A csövecskéket egymástól 5-15 méterre helyezte el a rover. A sikeres manővereket követően a tudományos küldetés új szakaszába lép a Perseverance, a Jezero-kráterbe torkolló egykori folyó kőzetlerakódásaiból eddig a tavi környezetben képződötteket vizsgálta, most kissé nagyobb magasságba megy majd, ahol már folyóvízi környezetben képződött kőzeteket vizsgálhat.
Égi jelenségek 2023. október első felében
Amerikában gyűrűs napfogyatkozás lesz, kezdődik az őszi meteorszezon, láthatunk bolygót hajnalban és este is, lesz hajnali holdsarlónk és együttállásunk is.
Füstös ciklon Kanadában
2023 szeptemberében a kanadai erdőtüzek füstje egy ciklonnal találkozott.
A nemzetközi vizek védelmében
Hatvanhét ország és az Európai Unió írta alá 2023. szeptember 21-ig a nemzetközi vizek élővilágának védelméről szóló ENSZ-egyezményt.
Hazaérkezett a Bennu kisbolygó kőzetmintája
2023. szeptember 24-én landolt a Utah sivatagi területén lévő katonai bázison a 2020-ban begyűjtött kőzetmintával megpakolt leszálló modul.
Fokozatosan jöhettek létre a kőzetlemezek
Egy új kutatás szerint nem gyorsan alakultak ki a bolygónk kőzetlemezei, ahogy a legtöbben tartják, hanem egy lassú, fokozatos, évmilliárdos folyamat eredményeként.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
