Aprócska kisbolygót fedezett fel a James Webb-űrteleszkóp
A kb. 100-200 méteres kisbolygót az űrteleszkóp épp a kalibrálása során rögzítette, majd az ellenőrző csapat véletlenül bukkant a felvételre.
A James Webb-űrteleszkóp (JWST) legkorábbi felvételei a műszerei kalibrációjához készültek, ehhez pedig ez esetben egy fő kisbolygóövben keringő nagyobb aszteroidát, a (10920) 1998 BC1-et használták. A kalibrációkat végző szakemberek a túl világos felvételt hibásnak vélték, és félretették azt, használhatatlannak minősítve. A MIRI műszer által készített felvételek egyikén csak a későbbi, utólagos elemzések során vette észre egy német vezetésű európai kutatócsoport az „oda nem illő” fénypontot, amely valószínűleg a JWST eddigi legapróbb észlelt égitestje – számolt be a NASA.
A számítások szerint mintegy 100-200 méter átmérőjű lehet a most felfedezett kisbolygó, amely a fő kisbolygóöv belsőbb (Naphoz közelebbi) régiójában kering.
„Az eredményeink szerint a hibás Webb-felvétel is hasznos lehet tudományos szempontból, ha megfelelően állunk hozzá és van egy csepp szerencsénk. Az észlelés a fő kisbolygóövből van, s a Webb érzékenysége tette lehetővé, hogy egy alig 100 méteres égitestet mintegy 100 millió kilométer távolságból is megláthassunk” – magyarázta Thomas Müller, az Astronomy & Astrophysics szakfolyóiratban közzé tett kutatási eredményeket jegyző csoport vezetője.
A felfedezés nemcsak a JWST képességeit illetően fontos, hanem a Naprendszer kialakulása és fejlődése szempontjából is. A jelenlegi modellekben egészen apró méretű kisbolygók is szerepelnek, azonban ezeket sokkal kevésbé vizsgálták eddig, abból az egyszerű okból adódóan, hogy igen nehéz észlelni őket. Később a James Webb-űrteleszkóp célzottan is fog kicsiny, 1 kilométernél apróbb kisbolygókat vizsgálni majd.
A kutatók szerint azonban ennél is több esélyt ad, hogy a MIRI műszerrel készülő felvételeken, amennyiben a megfigyelt égrész a Naprendszer keringési síkjába esik, valószínűleg mindig lesznek korábban még nem ismert kisbolygók is. Ezzel pedig a JWST nagyban bővítheti a kisbolygókról meglévő ismereteinket is.
A most felfedezett kisbolygóról nem sokat tudni egyelőre, több adatra lesz még szükség ahhoz, hogy a pályáját pontosan meghatározzák.
Így hat a klímaváltozás az esőkre és áradásokra
Először sikerült magyarázatot találni arra, hogy miként hat a klímaváltozás a párórás esők, illetve a több napon át tartó csapadékos időszakok eltérő időskálájú eseményeire, illetve az ezekkel járó áradásokra.
Mi okozta a Magyarország feletti éjszakai fényspirált?
Az eseményt tömegek észlelték szerte hazánkban.
Részleges napfogyatkozás lesz március 29-én
Az északnyugati országrészben élők számára jobban látható, a délkeleten élőknek elég kicsike mértékű lesz a fogyatkozás.
Megtalálhatták azt a becsapódást, amelyhez a kontinensek kialakulását kötik
A becsapódás a mai Ausztrália területén hagyott nyomokat, amelyek korát mintegy 3,5 milliárd évesnek becsülik a szakemberek.
Hármas égitestet találhatott a Hubble
A valószínűsített trió a Naprendszer külső régiójában, a Kuiper-övben kering, mintegy 6 milliárd kilométer távolságban.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
