Hány óra van a Holdon?

A következő évek során több nemzet is állandó holdbázis építésébe fog, ám egyelőre nem egyeztek meg az űrhivatalaik abban, miféle időzónát lehet használni majd a Holdon. Ez a kérdés apró, de alapvető, a tevékenység összehangolásához mindenképpen szükség lesz valamilyen egyezményes időre, számolt be a Nature.

Jelenleg minden holdi küldetés saját időmérést használ, amely a földi irányításon keresztül az egyezményes világidőhöz (UTC) kötődik, ez az idő az, amelyhez a földi időzónákat is viszonyítják. Azonban a Holdra induló űrjárművek egymással nem hangolják össze óráikat – ez egészen addig nem okoz gondot, míg csak egy maréknyi küldetés dolgozik egyszerre a Holdon, de ha már számos járműnek kell együttműködnie, akkor igencsak kulcstényezővé válik. Ugyancsak fontossá válik attól, ha műholdas navigáció révén szeretnénk irányítani ezeket a holdi eszközöket, ez ugyanis hajszálpontos időmérést igényel.

Azonban a földi és a holdi órák eltérő tempóban ketyegnek az eltérő gravitáció miatt, amint az a relativitáselméletből következik. A számítások szerint 24 óránként 0.000056 másodperccel gyorsabb lesz a holdi időmérő járása, de még ez sem állandó, a Hold forgása miatt. Az összehangolt időméréshez három holdi atomóra mérését fogják átlagolni.

A majdani hivatalos holdi időzóna akár a földi UTC-hez hangoltan, akár attól függetlenül is működhet majd. 2022 novemberében az űrhivatalok és számos tudományos testület képviselői egyeztetni kezdtek e kérdéskörben, mivel ha nem születik egységes időszámítás a Holdra, akkor az egyes űrhivatalok és magán űrcégek saját megoldásokkal fognak előrukkolni, ami pedig káoszhoz vezethet majd. Ha amellett döntenek a szakemberek, hogy ez függetlenül működjön a földi mérésektől, annak az lesz az előnye, hogy amennyiben a Földdel megszakad a kapcsolat, akkor is pontos holdi időt tudnak nyújtani. Ugyanilyen, a földitől független (ám természetesen a UTC-hez viszonyítottan is mérhető) időzónákat más bolygókra is könnyen ki lehet majd fejleszteni a holdi minta alapján.

Az egységes holdi időmérésre a Hold körüli műholdas navigációs rendszer kiépítése miatt van szükség. Ez hasonlóan működne, mint a földi GPS, és kb. 2030 körül már akár el is kezdhetné a működését. A NASA és az ESA közös tervei szerint először, még a nagyon gyengén a Holdon is észlelhető földi navigációs műholdjelek alapján kijelölnek néhány referenciapontot, majd a következő lépésben meghatározzák a Hold körüli navigációs műholdak majdani helyzetét.

Azonban az is kérdés, hogy a Hold teljes területén a majdani hivatalos holdi időt használják-e, vagy lesz valamiféle, a Nap állásán alapuló időzóna-beosztás? Ha majd tartósan jelen leszünk a Holdon, ez utóbbi értelmet nyer, hasonlóan ahhoz, ahogy a Földön is külön időzónákat használunk helyi, gyakorlati célokra.

A NASA és az ESA emellett egy holdi internetnek nevezhető LunaNet nevű rendszert is szeretne létrehozni, amely a földi internethez hasonlóan szolgálna kommunikációs, számítási és navigációs alapként. Innen pedig már csak egy lépés a teljes Naprendszerre kiterjeszthető internet, és ennek első lépése lehetne a LunaNet.