A Titán barlangjai

Mind a Hold, mind a Mars emberi meghódításában szerepet szánnak a helyi barlangok nyújtotta védelemnek, a mélyben akár a mikrometeoritoktól, akár a káros sugárzástól is védelmet nyerhet majd az ember. Más égitestek barlangjai általában valamiféle vulkáni folyamat hatására jöttek létre (pl. lávaalagutak), itt a Földön az üledékes kőzetek és a víz kölcsönhatásai hozzák létre a legizgalmasabb felszín alatti képződményeket.

Az EOS földtudományi hírportál taglalta azt, hogy vajon lehetnek-e barlangok a Szaturnusz legnagyobb holdján, a Titánon. A holdra a Cassini űrszondával együtt utazó Huygens leszállóegység 2005 januárjában le is szállt, és annak légköréről, felszínéről is adatokat gyűjtött, amelyeknek során kiderült, nem a puszta fantázia szüleményei az égitest geológiájáról szóló feltételezések.

A Titán sokban hasonlít a Földhöz, sűrű légköre van, esik az eső a felszínén, folyók, tavak, tengerek tagolják. Bár az e folyamatokban résztvevő anyagok összetétele jelentősen eltér a földitől, az itt tapasztalható, mínusz 180 Celsius-fokos felszíni hőmérsékleten nem víz, hanem szénhidrogének alkotják az esőt, a folyókat, s ezek elméletileg képesek lehetnek a földi vízhez hasonló munkát végezni és barlangokat létrehozni oldás útján, a felszínt alkotó kőzetszerűen kemény jégben.

Egy kutatócsoport a JGR Planets folyóiratban bemutatta azokat a vizsgálati eredményeit, amelyekben a Titán esetleges barlangjainak előfordulási helyszíneit tárták fel. A Cassini-küldetés rengeteg adatának elemzése alapján 21 ezer olyan felszíni pontot azonosítottak, amelyek lehetséges bejáratként szolgálhatnak egy-egy felszín alatti üreghez. A felméréseikben arra jutottak a kutatók, hogy a legtöbb ilyen bejárati pont az úgynevezett labirintusterületek zárt völgyeiben lehet.

A labirintusterületek olyan magasabb térszínű, a folyékony szénhidrogének (pl. metán) által kivájt folyóvölgyek hálózatából álló régiók lehetnek, amelyek a csapadék hatására jöttek létre. E területeket a földi karsztos (pl. a délkelet-ázsiai) régiókhoz lehet leginkább hasonlítani, s a barlangok létrejötte is a földi karsztokéhoz lehet hasonló, hangsúlyozva az eltérő kémiai összetételt. A szakemberek szerin egy későbbi Titán-küldetésben a barlangok tanulmányozása a Titán felszínét alakító geológiai erőkről nyújtana tájékoztatást, mint a területek felemelkedése és betemetődése, vagyis a felszín létrejöttét befolyásoló eseményeket ismerhetnénk meg a segítségükkel. Mindemellett, ahogy a földi barlangok is rengeteget elárulnak a múlt klímájáról, feltételezhetően a Titán barlangjai – amennyiben persze valóban léteznek – hasonló információkat hordozhatnak.