Végleg befejezhetnénk az aranybányászatot
A világon újonnan kinyert aranynak mindössze 7 százaléka kerül ipari vagy orvosi felhasználásra, 93 százalék bankok gyomrában és ékszerészeknél köt ki.
A gyakorlati szempontokból teljesen feleslegesnek tekinthető aranybányászat rendkívül környezetszennyező, s emellett társadalmi hatásai is borzasztóak, észszerű volna mielőbb felhagyni vele. De vajon miként lehetne? Egy nemrégiben az Environmental Research Letter folyóiratban megjelent tanulmány boncolgatta a kérdést, az elképzeléseket a The Conversation ismertette. A kutatók arra jutottak, megfelelő újrafeldolgozással teljesen fel lehetne hagyni a végtelenül környezetromboló aranybányászattal. (Talán a 23 éve volt tiszai ciánszennyezés óta nem kell itthon különösebb magyarázatot fűzni ahhoz, miért is káros az aranybányászat.)
Az aranybányászathoz köthető a bolygónkon a természetbe jutó higany 38 százaléka, emiatt sok millió kézi erővel aranyat bányászó ember életét rövidíti meg a mérgezés, és persze a természetkárosító hatása is elképesztő. Antarktika kivételével minden kontinensen pusztít az aranybányászat, annak ellenére, hogy egyre szigorúbb szabályokkal igyekeznek – legalábbis a legális részét – kissé mérsékelni. Az aranybányászat éves szén-dioxid-kibocsátása több, mint az összes Európán belüli légiutas-forgalom. A kutatók modellezték, mi módon lehetne ettől a hatalmas tehertől megszabadulni, elsődlegesen az újrahasznosítás útján, ez már ma is fontos tényező, az aranyigény negyedét fedezi (az arany a legjobban visszaforgatott nyersanyagunk).
A modellszámítások alapján sem az ipari-technológiai felhasználásba, sem az ékszerkészítésbe nem hozna negatív változást az, ha teljes egészében újrahasznosításból kerülne forgalomba az arany. Az orvosi célú és a különböző elektronikus eszközökben szükséges arany még hosszú évszázadokig elegendő volna, ha azonnal felhagynánk a bányászattal is. Az ékszer célú arany esetében a 24 karátos ára valószínűleg nagyon megemelkedne, ám a kisebb aranytartalmú, de tartósabb változatokból a jelenleginél több készülhetne, de talán még csökkenhetne is az arany ékszerek iránti vágy a tudatosabb fogyasztói magatartással.
A banki készleteket ezután is lehetne forgatni, kereskedni azokkal – ahogy például a sok száz éves műalkotásokkal is – ehhez sem szükséges az, hogy újabb és újabb tonnák kerüljenek a széfek mélyére.
Egyszóval: lehet a világnak szüksége aranyra, de aranybányászatra már nincs szüksége. A legnagyobb kihívást a kézi aranybányászat befejezése jelenthetné, ez az ágazat jelenleg 19 millió embert tart el világszerte (a bányászokat és családjuk tagjait), főleg a fejlődő országokban. Ezeknek az embereknek új foglalkozást, más megélhetést kell biztosítani. Fontos lenne, hogy ne támogassanak anyagilag sem aranybányákat a bankok, pénzügyi szervezetek.
A cél távolinak tűnik, de számos cég már most nekiállt megtenni az első lépéseket, a Pandora ékszervállalat 2025-től csak újrahasznosított aranyat használ, és például az Apple is elkötelezte magát amellett, hogy 2030-tól kizárólag újrahasznosított anyagokat fog használni a készülékeiben.
Érdemes azt is tudni, hogy az aranybányák bezárásával nem szűnik meg teljesen az „új” arany előállítása, hisz például a rézbányák melléktermékeként is felszínre jut a nemesfém.
Az aranybányászatot nem volna nehéz befejezni, szinte semmilyen áldozatot nem követelne a bolygó lakóitól, ám cserébe hatalmas nyereségre tehetnénk szert egy sokkal egészségesebb környezettel.