Egészen elnyúlt kisbolygót vizsgáltak

A 2011 AG5 nevű kisbolygó 2023. február 3-án a bolygónktól 1,8 millió kilométeres távolságban, a Holdnál ötször messzebb járt.

A NASA Deep Space Network rádiós antennahálózata, amely a Naprendszerben tevékenykedő űrszondákkal tartja a kapcsolatot, ezúttal a kisbolygó mozgását követte. Ez a kisbolygó ugyan nem jelentet veszélyt a Földre, a közelsége azonban jó lehetőséget adott arra, hogy alaposabban is megfigyeljék a hálózat kaliforniai egységén működő Goldstone bolygóradarral. (Korábban az efféle méréseket a Puerto Ricóban volt Arecibói Obszervatórium végezte.)
A radarmérésekkel nemcsak azt határozták meg, hogy különösen elnyúlt alakú ez a kisbolygó, hanem a tengelyforgását és a méretét is ki tudták számítani. 500 méter hosszú és 150 méter széles a mérések szerint, ez a méret kb. az Empire State Building épületéhez hasonlítható.
„Az 1040, eddig radarral megmért, Föld közeli kisbolygó közül ennek van a leginkább hosszúkás alakja” – mondta el Lance Benner, aki a méréseket vezette a NASA JPL részéről. A Goldstone 70 méter átmérőjű tányérja január 29. és február 4. között végezte a méréseit. Ezek során fény derült arra, hogy az égitest két féltekéje közül az egyiken egy homorú régió található, s emellett sötétebb és világosabb területek váltakoznak a felszínén. E mintázat néhány kisebb felszíni régióra utal, amelyek pár tucat méteresek lehetnek, ám emberi szemmel nézve a felszín szénfeketének tűnne. A kisbolygó lassan forog, 9 órára van szüksége egy teljes fordulathoz.
Ezeken az adatokon túl a kisbolygó Nap körüli pályájáról is minden korábbinál pontosabb adatok születtek a méréseknek köszönhetően, mivel a radarméréssel rendkívül precízen meghatározható az adott égitest tőlünk mért távolsága. Ezen adatok alapján a 2011 AG5 621 nap alatt kerüli meg a Napot, és a következő földközelsége idején, 2040-ben is 1,1 millió kilométerre – a Föld-Hold távolság közel háromszorosán – húz majd el bolygónktól.
A 2011 AG5 felfedezésekor egészen kicsiny (matematikai) esélye volt annak, hogy a jövőben a Földdel ütközőpályára kerül, ám a folyamatos megfigyelések során hamar kiderült, hogy erre nem kerülhet sor. A mostani és a későbbi mérések pedig még pontosabbá teszik a pályaadatokat, és egészen hosszú időre előre ki lehet majd számítani a kisbolygó közelítéseit.