Hogyan tartsuk meg otthonunk melegét?

Alapvetően az energetika fogalomkörébe tartozik minden olyan mérnöki szakág, ami valamilyen szinten energiával, vagy annak felhasználásával foglalkozik. Szempontunkból az Épületenergetika érdekes, mivel e terület kifejezetten az épületek – és a bennük lakó, azokat használó személyek – energiafogyasztását vizsgálja. „Általában építő, építész, gépész-, esetleg villamosmérnöki végzettséggel rendelkeznek az épületenergetikus szakemberek” – szűkíti a valójában tág fogalomkört a szakember. Mindemellett Péter szerint egy jó energetikus többek között folyamatosan képzi magát, agilis (gyors, ügyes), széles látókörű, nagy eszközparkkal és kiváló elemzőképességgel bír.

U-érték mérővel a falak, a födémek hőátbocsátását méri a szakember. Fontos megjegyezni, hogy a diódáknak részben bent, egymástól legalább 15 cm-es távolságban a falra rögzítve és az ablakon kilógatva kell lenniük. Körülbelül egy óra alatt kapja meg az energetikus azokat az értékeket, amik alapján pontos következtetéseket vonhat le. E kép a folyamat elejét mutatja, ezért csak szimulációs-jellegű.

Forrás: Sarusi István

E kicsi, de szükségszerű kitérő után következzen a lényeg: a trükkök. Meglepő módon észszerű szellőztetéssel is fenntarthatjuk otthonunk melegét! Péter javaslatai közül ez az első olyan, ami csupán odafigyelést igényel: „Szakmai kifejezéssel élve a filtrációs hőveszteséget úgy tudjuk csökkenteni, ha szellőztetés előtt elzárjuk, de legalább lecsavarjuk a radiátor hőszabályozó termosztatikus szelepét. Gyors és nagy tömegárammal, azaz szélesre tárt ablaknyílással célszerű az elhasznált levegőt ki, az oxigénben dúsat beengedni otthonunkba” – magyarázza Gyetvai Péter, majd az iméntiek jobb átláttatása miatt ezzel folytatja: Hogy miért a lehető legrosszabb résnyire nyitva hagyott ablakkal folyamatosan szellőztetni? Mert modernebb fűtési rendszereknél, ahol résnyire, bukóra nyitva hagyott ablak, különösen, ha a fűtőtest előtt még földig érő függöny is van, akkor a hideg levegő a radiátor termosztatikus szelepéhez vezetődik. Érzékelve a hőmérséklet-változást a szelep kinyit. Bár a radiátor felforrósodik, de a hő java része távozik az ablakon keresztül.

Következő trükk, ha elmegyünk otthonról, vegyük vissza a fűtést. Ezt abból az okból is „büntetlenül” megtehetjük – hacsak nem könnyűszerkezetes házban élünk –, mert Magyarországon még a rosszul hőszigetelt épületeknek is viszonylag elfogadható a hőtároló-kapacitásuk – nehezebben hűlnek ki. „Jelentős megtakarítás érhető el, ha néhány fokkal visszavesszük a hőmérsékletet, amíg nem vagyunk otthon!” – érvel az épületenergetikus. Bizonyítékul e ponton említi meg azt a kísérletet, amit kollégáival mostanság csináltak gázfűtéssel. Megfigyelték a gázórát: egyetlen óra alatt 2,1 m³ gáz fogyott úgy, hogy a kazán maximális 63°C-ra fűtötte fel a vizet – miközben odabent 20-21 fok, míg kint 10-12 °C körül mozgott a hőmérséklet. Miután 38 fokra vették vissza a hőfokot, 1 óra alatt 700 literre apadt a gázfogyasztás a beltér melegének fenntartása mellett. „Nem mindegy, hogy 67 százalékkal kevesebb gázért fizetünk vagy a teljes mennyiségért!” – hangsúlyozza Péter.
Tapasztalata szerint további 5-10 százalékos költségmegtakarítás érhető el rendszeresen és szakszerűen karbantartott fűtési rendszerrel.

Légsebesség-, vagy szivárgásmérő: telefonja kijelzőjén azonnal látja a mért értékeket a szakember.

Forrás: Sarusi István

Noha ezeket a sorokat a tél végén írom, némi előre tekintéssel beszéljünk a hűtésről is. Sokat hangsúlyozták már előttünk is, de ezúttal sem hagyhatjuk szó nélkül, hogy nem célszerű a külső hőmérsékletnél 4, maximum 6 fokkal hűvösebbet tartani a belső térében. „Illetve, ami még ennél is jobb taktika: ha hűtés helyett a légkondicionálók párátlanító funkcióját használjuk, már azzal is 3-4 fokot javíthatunk hőérzetünkön – mintegy fele akkora (cca. 500-600W/órás) energiafelhasználás mellett, mint amivel a hűtés jár. Ez egy 3. emeleti, 54 négyzetméteres panellakás esetében egy 3,5 kW teljesítményű klíma esetén 900-1100 W fogyasztást jelent óránként – abban az esetben, ha a külső 34°C-os hőmérséklethez képest odabent 26-27 fokot tartunk” – vázolja Péter, aki mellesleg megjegyzi: párátlanítás során kizárt a megfázás, ami egy 20 fokra hűtött térben a 30 fok feletti nyári kánikulában előbb-utóbb bekövetkezik. Arról nem is beszélve, hogy a túlhűtés sem a berendezésnek, sem pedig az áramszámla végösszege szempontjából nem előnyös…

Tovább maradva a rossz beidegződéseknél: Gyetvai Péter már nagyon sok esettel találkozott. Íme egy változat a téli energiapazarlásra. Amikor fűtés-korszerűsítés után nem a hőszabályozó szelephez nyúlnak a lakók, ha melegük van, hanem ablakot nyitnak. „Szerencsére egyre kevesebb épületben maradt meg a régi, úgynevezett egycsöves fűtési rendszer. Ez az avítt megoldás csak a hőközpontban teszi lehetővé a hőszabályozást. Azért nem lehetséges személyre szabni a lakásokban a hőmérsékletet, mert sorban vannak bekötve a radiátorok a fűtéscsőre és ha valahol a szelep eltekerésével csökkentenék a hőmérsékletet, azzal a fűtővíz tovább-áramlását is meggátolnák. Ezzel részben vagy egészében kizárnák a további radiátorokat és a többi lakástulajdonost a fűtésből. Bár már kerültek be termosztatikus szelepek a radiátorokba, néhány helyen a költségmegosztás ellenére sem figyeltek oda a szabályozásra” – tudjuk meg Pétertől.

Félreértés ne essék, Gyetvai Péter egyáltalán nem a didergős spórolás híve. Sőt, éppen ellenkezőleg! „Úgy nem művészet spórolni, ha az a komfortérzetünk rovására megy! – szögezi le. Részint ezért vetik el ezt a megoldást a szakmámban. Másrészt pedig azért, mert a modern, tökéletesen szigetelt nyílászárók és kevésbé hatékonyan szigetelt épület kombinációjával a hőmérséklet csökkentése szinte garantáltan magával hozza a penészedést is. Ezért jelentős mértékben hozzájárul ezen épületek fenntartásához, ha azokat csekély mértékben túlfűtik – mondjuk 18 helyett 24°C-ra. Ennek hátterében az áll, hogy a meleg levegő lényegesen több párát képes felvenni, mint a hideg.”

Hőkamera: ez is a vizsgálat része. Ezáltal válik láthatóvá, hol szökik el a hő és hol találhatóak olyan felületek, amiket nem melegít át a fűtés. Jelen esetben éppen egy fűtéscsövet látunk a kijelzőn és a hozzzá tartozó hőmérsékleti értéket.

Forrás: Sarusi István

Voltaképpen egyszerre jó és rossz hír, hogy energetikai szempontból nincs tökéletes épület. „Ugyanis a tökéletesen hőszigetelt épület egy nyílások nélküli gömb, amibe se be, se ki nem lehet jutni. Egyelőre csak olyan megoldásokról tudunk, amik energiahatékonysági szempontból megközelítik az ideálisnak vélt állapotot” – ismeri be Gyetvai Péter.

Tehát e téren is jócskán akad még miben előre haladnia az emberiségnek. Fenntarthatóság szempontjából mindenképpen a helyben termelt energia jelenti a jövőt. Legyen az akár nap-, akár a többi megújuló energiaforrás közül bármelyik. „Még rengeteget kell fejlődnünk a meglévő energiaforrások észszerű beosztásában. Meg kell találni az egyensúlyt a fosszilis és megújuló energiaforrások alkalmazása között. Ha ez érdekek nélkül sikerül, többé nem lesz energiaellátási probléma a bolygón” – vallja Gyetvai Péter, épületenergetikai műszaki szakértő.