Valter, Irma2024. július 16., kedd
Föld

Hogyan tartsuk meg otthonunk melegét?

2023.02.23.Sarusi István
National Geographic Magyarország

Még aktuális a kérdés, így február végén is, ám nyáron a lakás hűvösségét szeretnénk megőrizni, úgyhogy Gyetvai Péter épületenergetikai műszaki szakértő tanácsait kértük.

Forrás: Getty Images

 

Alapvetően az energetika fogalomkörébe tartozik minden olyan mérnöki szakág, ami valamilyen szinten energiával, vagy annak felhasználásával foglalkozik. Szempontunkból az Épületenergetika érdekes, mivel e terület kifejezetten az épületek – és a bennük lakó, azokat használó személyek – energiafogyasztását vizsgálja. „Általában építő, építész, gépész-, esetleg villamosmérnöki végzettséggel rendelkeznek az épületenergetikus szakemberek” – szűkíti a valójában tág fogalomkört a szakember. Mindemellett Péter szerint egy jó energetikus többek között folyamatosan képzi magát, agilis (gyors, ügyes), széles látókörű, nagy eszközparkkal és kiváló elemzőképességgel bír.

U-érték mérővel a falak, a födémek hőátbocsátását méri a szakember. Fontos megjegyezni, hogy a diódáknak részben bent, egymástól legalább 15 cm-es távolságban a falra rögzítve és az ablakon kilógatva kell lenniük. Körülbelül egy óra alatt kapja meg az energetikus azokat az értékeket, amik alapján pontos következtetéseket vonhat le. E kép a folyamat elejét mutatja, ezért csak szimulációs-jellegű.
Forrás: Sarusi István

 

E kicsi, de szükségszerű kitérő után következzen a lényeg: a trükkök. Meglepő módon észszerű szellőztetéssel is fenntarthatjuk otthonunk melegét! Péter javaslatai közül ez az első olyan, ami csupán odafigyelést igényel: „Szakmai kifejezéssel élve a filtrációs hőveszteséget úgy tudjuk csökkenteni, ha szellőztetés előtt elzárjuk, de legalább lecsavarjuk a radiátor hőszabályozó termosztatikus szelepét. Gyors és nagy tömegárammal, azaz szélesre tárt ablaknyílással célszerű az elhasznált levegőt ki, az oxigénben dúsat beengedni otthonunkba” – magyarázza Gyetvai Péter, majd az iméntiek jobb átláttatása miatt ezzel folytatja: Hogy miért a lehető legrosszabb résnyire nyitva hagyott ablakkal folyamatosan szellőztetni? Mert modernebb fűtési rendszereknél, ahol résnyire, bukóra nyitva hagyott ablak, különösen, ha a fűtőtest előtt még földig érő függöny is van, akkor a hideg levegő a radiátor termosztatikus szelepéhez vezetődik. Érzékelve a hőmérséklet-változást a szelep kinyit. Bár a radiátor felforrósodik, de a hő java része távozik az ablakon keresztül.

Következő trükk, ha elmegyünk otthonról, vegyük vissza a fűtést. Ezt abból az okból is „büntetlenül” megtehetjük – hacsak nem könnyűszerkezetes házban élünk –, mert Magyarországon még a rosszul hőszigetelt épületeknek is viszonylag elfogadható a hőtároló-kapacitásuk – nehezebben hűlnek ki. „Jelentős megtakarítás érhető el, ha néhány fokkal visszavesszük a hőmérsékletet, amíg nem vagyunk otthon!” – érvel az épületenergetikus. Bizonyítékul e ponton említi meg azt a kísérletet, amit kollégáival mostanság csináltak gázfűtéssel. Megfigyelték a gázórát: egyetlen óra alatt 2,1 m3 gáz fogyott úgy, hogy a kazán maximális 63°C-ra fűtötte fel a vizet – miközben odabent 20-21 fok, míg kint 10-12 °C körül mozgott a hőmérséklet. Miután 38 fokra vették vissza a hőfokot, 1 óra alatt 700 literre apadt a gázfogyasztás a beltér melegének fenntartása mellett. „Nem mindegy, hogy 67 százalékkal kevesebb gázért fizetünk vagy a teljes mennyiségért!” – hangsúlyozza Péter.
Tapasztalata szerint további 5-10 százalékos költségmegtakarítás érhető el rendszeresen és szakszerűen karbantartott fűtési rendszerrel.

Légsebesség-, vagy szivárgásmérő: telefonja kijelzőjén azonnal látja a mért értékeket a szakember.
Forrás: Sarusi István

 

Noha ezeket a sorokat a tél végén írom, némi előre tekintéssel beszéljünk a hűtésről is. Sokat hangsúlyozták már előttünk is, de ezúttal sem hagyhatjuk szó nélkül, hogy nem célszerű a külső hőmérsékletnél 4, maximum 6 fokkal hűvösebbet tartani a belső térében. „Illetve, ami még ennél is jobb taktika: ha hűtés helyett a légkondicionálók párátlanító funkcióját használjuk, már azzal is 3-4 fokot javíthatunk hőérzetünkön – mintegy fele akkora (cca. 500-600W/órás) energiafelhasználás mellett, mint amivel a hűtés jár. Ez egy 3. emeleti, 54 négyzetméteres panellakás esetében egy 3,5 kW teljesítményű klíma esetén 900-1100 W fogyasztást jelent óránként – abban az esetben, ha a külső 34°C-os hőmérséklethez képest odabent 26-27 fokot tartunk” – vázolja Péter, aki mellesleg megjegyzi: párátlanítás során kizárt a megfázás, ami egy 20 fokra hűtött térben a 30 fok feletti nyári kánikulában előbb-utóbb bekövetkezik. Arról nem is beszélve, hogy a túlhűtés sem a berendezésnek, sem pedig az áramszámla végösszege szempontjából nem előnyös…

Tovább maradva a rossz beidegződéseknél: Gyetvai Péter már nagyon sok esettel találkozott. Íme egy változat a téli energiapazarlásra. Amikor fűtés-korszerűsítés után nem a hőszabályozó szelephez nyúlnak a lakók, ha melegük van, hanem ablakot nyitnak. „Szerencsére egyre kevesebb épületben maradt meg a régi, úgynevezett egycsöves fűtési rendszer. Ez az avítt megoldás csak a hőközpontban teszi lehetővé a hőszabályozást. Azért nem lehetséges személyre szabni a lakásokban a hőmérsékletet, mert sorban vannak bekötve a radiátorok a fűtéscsőre és ha valahol a szelep eltekerésével csökkentenék a hőmérsékletet, azzal a fűtővíz tovább-áramlását is meggátolnák. Ezzel részben vagy egészében kizárnák a további radiátorokat és a többi lakástulajdonost a fűtésből. Bár már kerültek be termosztatikus szelepek a radiátorokba, néhány helyen a költségmegosztás ellenére sem figyeltek oda a szabályozásra” – tudjuk meg Pétertől.

Félreértés ne essék, Gyetvai Péter egyáltalán nem a didergős spórolás híve. Sőt, éppen ellenkezőleg! „Úgy nem művészet spórolni, ha az a komfortérzetünk rovására megy! – szögezi le. Részint ezért vetik el ezt a megoldást a szakmámban. Másrészt pedig azért, mert a modern, tökéletesen szigetelt nyílászárók és kevésbé hatékonyan szigetelt épület kombinációjával a hőmérséklet csökkentése szinte garantáltan magával hozza a penészedést is. Ezért jelentős mértékben hozzájárul ezen épületek fenntartásához, ha azokat csekély mértékben túlfűtik – mondjuk 18 helyett 24°C-ra. Ennek hátterében az áll, hogy a meleg levegő lényegesen több párát képes felvenni, mint a hideg.”

Hőkamera: ez is a vizsgálat része. Ezáltal válik láthatóvá, hol szökik el a hő és hol találhatóak olyan felületek, amiket nem melegít át a fűtés. Jelen esetben éppen egy fűtéscsövet látunk a kijelzőn és a hozzzá tartozó hőmérsékleti értéket.
Forrás: Sarusi István

 

Voltaképpen egyszerre jó és rossz hír, hogy energetikai szempontból nincs tökéletes épület. „Ugyanis a tökéletesen hőszigetelt épület egy nyílások nélküli gömb, amibe se be, se ki nem lehet jutni. Egyelőre csak olyan megoldásokról tudunk, amik energiahatékonysági szempontból megközelítik az ideálisnak vélt állapotot” – ismeri be Gyetvai Péter.

Tehát e téren is jócskán akad még miben előre haladnia az emberiségnek. Fenntarthatóság szempontjából mindenképpen a helyben termelt energia jelenti a jövőt. Legyen az akár nap-, akár a többi megújuló energiaforrás közül bármelyik. „Még rengeteget kell fejlődnünk a meglévő energiaforrások észszerű beosztásában. Meg kell találni az egyensúlyt a fosszilis és megújuló energiaforrások alkalmazása között. Ha ez érdekek nélkül sikerül, többé nem lesz energiaellátási probléma a bolygón” – vallja Gyetvai Péter, épületenergetikai műszaki szakértő.

Szinte naponta hull egy labda méretű meteorit a Marsra

Szinte naponta hull egy labda méretű meteorit a Marsra

Az InSight szonda szeizmográfja rögzítette becsapódási jeleket elemezték és végeztek ezek alapján új számításokat.

Gleccsertó okozott katasztrófát Pakisztánban

Gleccsertó okozott katasztrófát Pakisztánban

Az extrém hőhullám miatt a tó megáradt, elpusztítva a házakat és a vetést.

Égi jelenségek 2024. július második felében

Égi jelenségek 2024. július második felében

Itt a nyárközép teliholdja de a hó végére már sarló is jut, gyönyörű együttállásokat láthatunk, és egyre több a nyári meteor is.

Nagyon kellene már a csapadék a növényeknek

Nagyon kellene már a csapadék a növényeknek

Fokozódik az aszály, a legsúlyosabb helyzet a Duna-Tisza közén alakult ki.

A SpaceX nyerte meg ISS biztonságos megsemmisítését

A SpaceX nyerte meg ISS biztonságos megsemmisítését

Az Űrállomás 2030-ig üzemelhet, ezt követően a légkör mélyebb rétegeibe vontatják majd, ahol tervezett módon, időben és helyen fog elégni.

National Geographic 2024. júliusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

15 900 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlapNational Geographic 2024. áprilisi címlapNational Geographic 2024. májusi címlapNational Geographic 2024. júniusi címlapNational Geographic 2024. júliusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket