Rózsaszín hullámok

Egy kísérletben rózsaszínre festett víz segítségével vizsgálták meg a tengerpart dinamikai jelenségeit.

A kaliforniai Scripps Oceanográfiai Intézet és a Washingtoni Egyetem szakemberei néhány héten át vattacukorszínű hullámokat vizsgáltak a Torrey Pines-tengerparton, ahol egy kis folyó torkollik az óceánba. A kutatók vizek vizsgálatához régóta használatos, teljesen ártalmatlan festékkel (Rhodamine WT) színezték meg a folyó vizét, és azt mérték fel különböző műszerekkel, hogy miként keveredik az érkező édesvíz a partokat verő tenger hullámaival. Hasonló festés útján lehet feltárni például a karsztvizek útját, így azt, hogy egy barlangi búvópatak hol is bukkan a felszínre.
A kutatók 2023. január és február során három alkalommal is vizsgálták a rózsaszínre festett hullámokat, a partról, drónokkal és víz alatti szenzorokkal mérték, miként terjed, keveredik a festékanyagot tartalmazó víz az óceánéval, sőt, még egy mérőműszerekkel felszerelt jet ski is részt vett a mérésekben. E folyamatokat több okból is fontos megérteni, ezek egyike az, hogy kiderüljön, mi történik akkor, ha nem egy ártalmatlan festék, hanem valami, a környezetre káros anyag érkezik a folyó vizével az óceánba. Kiderül, miként érkezik a folyó hordaléka, vagy épp a benne passzívan utazó élőlények is, és ezek miként foglalják el helyüket a torkolatvidék környezetében.
A torkolatvidéken egy kis lagúna is van, a Los Peñasquitos, amely önmagában is igen változékony, dinamikus környezet, ahol a folyóvíz és az óceán hullámai folyamatosan egymással keverednek. A festékanyagot apály kezdetekor keverték a vízbe, ezzel biztosították, hogy az kijut az óceánba, ahol aztán műszeresen akár 24 órán keresztül is mérni lehet a jelenlétét.
A kísérletek eredményeinek elemzéséből kiderül majd, mi is történik az érkező folyóvízzel. A feltételezés az, hogy mivel állandó a hullámverés a parton, az édesvíz nem az óceán belseje felé, hanem oldalra, a partvonal mentén tud terjedni. Mivel az édesvíz sűrűsége eltér az óceán sós vizétől, ezért másképp viselkedik a folyóvíz, mint maga a parti óceán. A festékanyag segítségével pedig pont erre a különbségre látnak majd rá a kutatók a kísérletek eredményeinek elemzésével.
A hasonló, valós helyzetben végzett kísérletek alapján azután olyan szimulációs modellek készülhetnek, amelyeket később bármely tengerparti folyótorkolat körülményeinek felméréséhez használni lehet majd, külön kísérletek nélkül.