Százmillió év geológiai múltja

A klíma, a tektonikai folyamatok, és az idő az a három tényező, amelyek meghatározzák azt, mennyi kőzet morzsolódik, mállik le a szárazföldekről, és jut az óceánokba. A Sydney-i Egyetem kutatója vezette nemzetközi csoport a Science folyóiratban mutatta be az 100 millió év modelljét.

A kutatók felhasználtak minden olyan adatot, amelyből a táj egy-egy adott időpontban létező állapotát meg lehetett ismerni, így a kőzetlemezek mozgásait (mind a kontinensek vándorlását, mind az egyes területek kiemelkedését, illetve süllyedését), a vízrajzi körülményeket és a kőzettípusokat, amelyek az eróziót meghatározták, illetve egyéb geológiai és felszínformáló tényezőket is. Dr. Tristan Salle, a kutatás vezetője elmondta: „Ahhoz, hogy előrejelezzük a jövőt, értenünk kell a múltat, azonban az eddigi geológiai modelljeink csak részlegesen voltak képesek megmagyarázni, miként jött létre a táj fizikai arca körülöttünk.”

A kutató hozzátette, korábban nem létezett olyan, időben folyamatos modell, amelyben globális szinten megismerhettük volna a folyók vízgyűjtői és az óceánokban lerakódó üledékek közti kapcsolatot. Az elkészült modell 10 kilométeres felbontással mutatja be mindezeket a folyamatokat, egymillió évenkénti lépésekben.

A modell által bemutatott folyamatokból megérthetjük például azt, miként jött létre az óceán jelenkori kémiai arculata, ez pedig a klímaváltozás és az emberi hatások miatt igencsak nagy változásokat él most át. A modell segítségével tesztelni lehet, miként reagál bolygónk felszíne az egyes éghajlati és tektonikai eseményekre, és a szén körforgásának pontosabb megértéséhez is hozzájárul. A modell nemcsak a földtani- és klímakutatóknak, hanem még az élővilág jövőbeli evolúcióját kutatók számára is fontos eszköz lesz.