Szénkibocsátás – országokra lebontva

A NASA OCO-2 műholdja a földfelszín feletti légoszlop szén-dioxid tartalmát, s annak változásait vizsgálta, több mint 100 országra lebontva, az adatokból született elemzésben megismerhetjük nemcsak a kibocsátott mennyiséget, de azt is, hogy mennyit nyel el az adott terület például az erdők révén. Az Earth Systems Science Data szakfolyóiratban bemutatott kísérleti jellegű kutatás azt jelzi, hogy az űrtechnika miként segítheti az országokat a kibocsátási célok elérésében.

A 2015-ös párizsi klímaegyezmény szerint az idei, 2023-as év lesz az első, amikor összesítik azt, mi is történt a világon a kibocsátás csökkentése céljából az egyezmény óta eltelt időben – ebben is segítséget nyújtanak a mérési adatok. Az alapértelmezett módszer az, hogy felmérik, vagyis inkább megbecsülik az egyes tevékenységekhez kötött kibocsátást, ez a módszer időigényes és drága amellett, hogy nem száz százalékos bizonyosságú, mivel a számításokba bevont adatok mindig pontatlanok. A műholdas megfigyeléssel egyszerűbben és pontosabban lehet mérni a teljes kibocsátást, azonban ez esetben a részletek fognak hiányozni – ezért a két módszer együttesen árulja el a legtöbbet.

A műholdas mérés előnye még, hogy olyan országok kibocsátását is megismerhetjük, amelyek hosszú ideje nem szolgáltattak adatot. A jelen felmérésben 10 évi ilyen adathiányt pótolhattak 50 ország esetében!

A műhold képes kimutatni azokat az összefüggéseket, amelyek például a tájhasználat megváltozásából adódnak, vagyis azt, ha valahol például az erdőből legelőt csinálnak, illetve másutt az erdőtelepítések szén-dioxid megkötő hasznát is ki lehet mutatni a segítségével. A műholdas mérésekből a szén körforgására is ráláthatunk, vagyis arra, hogy miként áramlik a bolygónk egyes részei – óceánok, légkör, szárazföldek – közt. Arra is alkalmas, hogy a természetes ökoszisztémák viselkedésében bekövetkező változásokat kiderítsék a mérések alapján.

A módszereket – mivel egyelőre csak kísérleti jellegű volt a vizsgálat – tovább finomítják, s ezzel az egyes országok kibocsátás-változásait is pontosabban ki lehet majd mutatni, ez pedig fontos adat lesz ahhoz, hogy lássuk: valóban betartják-e a párizsi egyezményben vállaltakat.