Nemzeti park lett Európa egyik utolsó vad folyója
Az albán Vjosa-folyó védettsége hatalmas előrelépést jelent, így nem épülhetnek vízerőművek az eddig zabolázatlan folyón.
Néhány éve mérte fel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a Vjosa és vízgyűjtő területe biológiai sokféleségét, és a felmérés eredményei alapján az albán kormány akkor ígéretet tett rá, hogy megőrzik e sokféleséget. Ennek eredményeként most megalakult Európa első vadvízi nemzeti parkja. A folyó Görögország Pindosz-hegységében ered, majd Albániába ér, s kb. 270 kilométer megtétele után az Adriai-tengerbe ömlik. A folyó felső szakaszára számtalan gátat és kis teljesítményű vízerőművet terveztek korábban, amelyek, ha megépültek volna, véget vetettek volna a folyó élővilágának, mivel megszűnt volna az egyes folyószakaszok közti kapcsolat. Emellett a beavatkozással valószínűleg a folyó mentén élők ivóvízellátása is veszélybe került volna.
Számtalan civil szervezet fogott össze a folyó megmentéséért, a benne élő 1100 fajért (amelyek közül tucatnyi súlyosan veszélyeztetett). A Vjosa és mellékági összesen mintegy 400 kilométernyi folyóvíz és környezete védelmét nyerték most el.
A nemzeti parki státusz révén megőrizhető a folyó ökológiai egysége, amellett, hogy a környezetében élők a turizmusból megélhetést is nyerhetnek. „A Vjosa az emberi történelem szimbóluma, s országunk történelmének is része. Albánia talán nem elég erős ahhoz, hogy megváltoztassa a világot, ám sikeres modellt mutathatunk a biodiverzitás és a természeti értékek megőrzésére.” – mondta el Mirela Kumbaro Furxhi, az ország környezetvédelmi és turisztikai minisztere.
A Vjosa rendkívül változatos környezetű folyó: felső szakaszán számtalan szűk szurdokvölgyön át visz az útja, míg alsó szakaszán széles ívekben kanyarog, szétterül, s még a torkolatvidéke is megőrizte szinte érintetlen voltát. Egyedül a középső szakaszán nyolc olyan élőhely van, amelyek megóvása európai szinten is a legfontosabbak közé tartozik. A folyó és vízgyűjtője megélhetést biztosít a mezőgazdálkodó, állattartó embereknek, s a Vjosa halai, különösen a folyó alsó szakaszán, a halászok számára nyújtanak létfenntartási lehetőséget. Emellett az ökoturizmus vadvízi tevékenységei is folyamatosan gyarapodnak, s egyre több embert vonzanak erre a zabolázatlan folyóra.
39 százalékkal csökkent az ausztrál partok műanyagszennyezettsége
Egy, hat ausztrál nagyváros térségében végzett felmérés során jelentős javulást találtak, ám még így is túl sok a cigarettacsikk, a flakon, sörös és ételes doboz.
Még ne siessünk a Marsra: egészségi problémákat okozhat a pora
Az emberes marsutazás egyelőre még csak tervasztalokon létezik, azonban nem árt előre gondolkodni, és még az út előtt a lehető legjobban felkészülni arra, ami majd várhatja ott az űrhajósokat.
Minden korábbinál pontosabban sikerült megmérni az Uránusz tengelyforgását
A korábbi adatokat még a Voyager-2 űrszonda méréseiből kapták 1986-ban, most a Hubble-űrteleszkóp ezerszer pontosabb adattal szolgált.
Ekkora most az Aral-tó
Az emberi környezetrombolás szimbólumává lett közép-ázsiai tó az 1960-as években még kétszer akkora volt, mint Belgium.
Volt idő, amikor az Arab-sivatag is zöldellt
Arábia déli része ma a világ egyik legnagyobb és legszárazabb homoksivataga, azonban néhány ezer éve még folyók és tavak vize, és zöld növényzet volt itt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
