Föld órája az energiaválság árnyékában

Miközben 2023. március 25-én 20:30-kor a bolygó nevezetességei és az otthonok világszerte elsötétülnek egy órára, a szimbolikus lekapcsoláson túl nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy globálisan és hazánkban is megdöbbentően sok embert érint az energiaszegénység, melynek egyenes következménye többek között a levegőminőség romlása – becslések szerint Magyarországon évente 13 ezer ember idő előtti elhalálozását okozza a döntő részt fűtésből eredő magas szállópor-koncentráció.

Még nehezebb helyzetben vannak a kistelepülések
Az idei energiaválság különösen nehéz helyzetbe hozta a hazai kistelepüléseket. A WWF Magyarország – megismételve 2017-es kutatását – kérdőíves felmérés keretében tárta fel az 5000 főnél kisebb önkormányzatok energiahatékonysági jellemzőit, a légszennyezettség és az energiaszegénység állapotát. Habár a középületek energiahatékonysági állapotában jelentős javulás történt 2017-hez képest, a legnagyobb megtakarítást eredményező felújítások elmaradtak, és hiába tett a települések szinte mindegyike valamilyen különleges lépést az energiaválság hatására, az önkormányzatok felének különösen nagy gondot jelentett az energiaszámlák kiegyenlítése. Ezzel párhuzamosan a válaszadó települések 70 százalékánál tapasztalták azt, hogy megnőtt a lakossági fatüzelés, negyedüknél pedig a széntüzelés mértéke, így természetesen a légszennyezés is nőtt 2017-hez képest. Akkor még a települések tizede, most pedig már minden negyedik település jelezte, hogy súlyos problémát okoz a levegőminőség a fűtési szezonban. Az energiaszegénység mértéke is megdöbbentő: az önkormányzatok 35 százalékánál tapasztalták, hogy a háztartások legalább fele küzd az energiaszegénység valamilyen formájával.

Komplex megoldás szükséges
A szervezet hamarosan egy részletesebb kiadványban publikálja a kérdőív eredményeit, a legfontosabb következtetéseket addig is ebben a blogcikkben összegezték, amely egy 10 pontos, szakpolitikai javaslatokból álló listát is tartalmaz. „A javaslatok közül az energiaválsággal összefüggő problémákat leghatékonyabban kezelő lépés egy épület-energiahatékonysági program lenne. A jövő a jól megtervezett, mélyfelújítást célzó beruházásoké kell, hogy legyen” – fogalmazott Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője. Az ilyen felújítások legfontosabb elemeit demonstrálják azok a díjak, amelyet három, a kérdőívben részt vevő önkormányzat fog kapni: az Austrotherm Kft. szigetelőanyagot, a Cool4u Systems Kft. Gree hőszivattyút, a Wattmanager Kft. pedig energiahatékonysági intézkedési terv kidolgozását ajánlotta fel.

Egyéni szinten a fenntarthatóságért
Míg a legtöbbet az energiaszegénység enyhítéséért és a fűtés környezetbarátabbá tételéért a döntéshozók tudnak tenni, addig saját életükben az egyének is sokat tehetnek a fenntarthatóságért. Mivel mindannyian különbözőek vagyunk, így sokszor a környezet- és természetvédelmet is más-más módokon közelítjük meg. Az idei Föld óráján ezért a WWF arra hívja fel a figyelmet, hogy a magunk módján, a saját érdeklődésünk szerint is tehetünk valamit a környezetünkért.

A WWF Magyarország a március 25-i Föld órája alkalmából arra buzdít mindenkit, hogy egy hozzá közel álló tevékenységgel adjon egy órát a Földnek és saját magának – akár szombaton 20:30-kor, akár más időpontban. A foldoraja.hu oldalon hat programötlet közül lehet választani, és regisztrációval csatlakozni az idei Föld órájához március 26-án estig. Ez lehet főzés helyi, szezonális alapanyagokból, kimozdulás a természetbe, egy jó könyv olvasása – vagy akár felolvasás a családban lévő kisgyereknek -, sportolás, barátokkal vagy családdal töltött közös időtöltés vagy akár egy kis énidő pihenéssel, esetleg meditációval. A regisztrálók között a WWF Magyarország 6 db ajándékcsomagot sorsol ki.