Az amerikai Mars-kutatás jövőbeli tervei

Most is nagyüzemben dolgozik a Perseverance marsjáró, s olyan mintákat is gyűjt, amelyeket néhány év múlva egy meglehetősen komplex küldetéssorozatban hazajuttatnak a Földre. No de mik a tervek az ezt követő időkre? A Science ismertette a konferencián elhangzottakat.

Jelenleg többféle jövőkép is elképzelhető, amelyek mellett még nem döntött a tudományos közösség. A NASA által felvázolt egyik lehetséges út arról szól, hogy a kb. kétévente megnyíló időablakokban (amikor kis üzemanyagköltséggel, rövid idő alatt elérhető a cél) olcsóbb, maximum 300 millió dolláros küldetés indulna a vörös bolygóra. E program akár már 2030-ban elkezdődhetne, amint azt Eric Ianson, a NASA Marskutató részlegének vezetője elmondta. Egy 2022-es konferencián 39, e körbe tartozó küldetés ötlete merült fel, ám ezek legtöbbje kockázatosabb is.

A tudományos közösség vissza-visszatér a költségesebb, nagyobb küldetések ötletéhez is, mint például a Mars Life Explorer nevű tervezett rover, amely az európai Rosalind Franklin roverhez hasonló módon fúróval és egykori életnyomok kutatására alkalmas fedélzeti laborral indulna útnak. Ez a rover azonban a közepes szélességeken lévő jégrétegeket vizsgálná.

Emellett a NASA szeretné lecserélni, modernizálni a Mars körül keringő képalkotó és kommunikációs szondáit is (az eredetileg 2 évesre tervezett Mars Oddyssey 2001 óta vagyis 22 éve folyamatosan működik!).

Gondolkodnak egy olyan „vontató űrhajóban”, amelynek a feladata az lenne, hogy a Föld körüli pályáról továbblendítse a Mars felé az űrjárműveket. Az elképzelések közt vannak mikroméretű leszállóegységek, amelyek a sarkvidékek vizét vizsgálnák, a marsi szeleket, a gravitáció kis mértékű eltéréseit mérő szondák, vagy épp újabb marsi helikopterek is.

A saját küldetések mellett azt a lehetőséget se veti el a NASA, hogy más űrhivatalok küldetéseibe becsatlakozva juttasson el a Marsra kisebb eszközöket, illetve nem szabad elfeledkezni a kereskedelmi űrcégekről sem, amelyek majd a közeljövő holdkutatásában is hatalmas részt vállalnak.

Ianson elmondta, hogy bár az elképzelt küldetések továbbra is a már jól ismert témákat járják körül, mint az életnyomok vagy a marsi geológia, ám emellett a jövőbeli emberes küldetések lehetőségeit is fel kell mérni, hogy haladhassanak ezen az úton is. Meg kell próbálkozni a marsi porviharok pontos előrejelzésével is, és fel kell tárni az emberek és a járművek számára is nélkülözhetetlen vízjég-kincset. A küldetéseknek csak az űrhivatal szűkre szabott költségvetése szab határt.