Kiszáradó Európa
Kontinensünk a mérések kezdete óta a második legenyhébb telén van túl, s a régió déli-nyugati területein jelentő talajnedvesség-csökkenés is bekövetkezett ennek a különösen magas hőmérsékletű és száraz télnek köszönhetően.
Az Európai Űrhivatal (ESA) Talajnedvesség- és Óceáni Sótartalom (SMOS) nevű műholdja méréseiből kapunk adatokat arról, mennyire is száradtak ki Európa talajai. A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat (C3S) szerint a 2022. december eleje és 2023. február vége közti időszak átlaghőmérséklete 1,4 Celsius-fokkal haladta meg a megelőző 30 év átlagát. Különösen a februári helyzet volt súlyos, a magas hőmérsékletek csapadékhiánnyal párosultak Európa nyugati és déli régiójában, ez pedig átlag alatti talajnedvességgel is járt. Az alábbi térképen a 2022-es és a 2023-as év első három hónapját hasonlíthatjuk össze (zölddel az átlagnál több, barnával a kevesebb csapadék látható).
Az aszály hatásait különösen Franciaország, Spanyolország, Nagy Britannia és Észak-Olaszország területén láthatjuk, s e térségekben a vízellátás, a mezőgazdálkodás és az energiatermelés is megsínyli a helyzetet.
A SMOS műhold 50 kilométeres területi felbontással ad információt a talajnedvességről, és kb. akkora pontosságú a mérése, mintha egy marék földben elkevert teáskanálnyi vizet mutatna ki. A kontinens nyugati felén a talajnedvesség legalább 4 százalékkal az átlag alatt van, ám sok területen, pl. Spanyolország és Törökország egyes részein 8 százalékban vannak átlag alatti területek.
Eddig ugyan a mezőgazdálkodást nem befolyásolta a téli időjárás, ám amikor a növények növekedése beindul egy enyhe, csapadékban szegény tél után, és marad a meleg, száraz időjárás az érintett területek kritikussá válhatnak.
Így néz ki egy napfogyatkozás a Hold felszínéről
A rendkívül látványos felvétel ugyan nem az első efféle fotó, azonban különleges főként amiatt, hogy egy magánvállalkozás űrjárműve készítette.
Nincs olyan magyar város, ahol megfelelő a levegőminőség
Egy friss jelentés szerint a világ városainak 83 százalékában túl magas a szálló por mennyisége.
Égi jelenségek 2025. március második felében
Beköszönt a csillagászati tavasz, búcsúzunk az alkonyi Vénusztól, de még jól láthatjuk az állatövi fényt, napfogyatkozás is lesz, azonban csak egy egész picit kapunk belőle.
A régi földrengéseket a kvarckristályok is megőrzik
A földrengések múltbéli előfordulásáról árulkodhat a táj vagy a kőzet- és üledékrétegek, nemrégiben egy kutatócsoport új jelekre bukkant.
Történelmi mélyponton a tengeri jég kiterjedése
Rekordalacsony idén a februári jégkiterjedés.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
