Rejtett hősök az óceánban
A fitoplankton felelős a légköri oxigén zöméért, mégsem kap akkora hírverést, mint az erdők.
Az óceánok vizében élő fitoplankton, vagyis fotoszintetizáló egysejtűek (amelyek gyakorlatilag algák és baktériumok) állítják elő a légköri oxigén legalább felét, de van olyan elképzelés is, amely szerint a 85 százaléka tőlük származik. Ez a szén-dioxid megkötésével is együtt jár, így nemcsak a belélegezhető levegőt, hanem a klímánkat is szabályozza a fitoplankton.
Csak a Prochlorococcus nevű cianobaktérium-nemzetség tagjai egyedül a légköri oxigén 20 százalékát hozzák létre (ez nagyobb mennyiség, mint amennyit a trópusi esőerdők összesen termelnek)! Ezeket az egysejtűeket csak 1988-ban ismertük meg, ám elődeik már 3,5 milliárd éve bolygónk vizeiben éltek, nélkülük a Föld nem az a világ volna, amit ma látunk.
Igen nehéz kiszámolni, mennyi is az aktuálisan a fitoplankton által termelt oxigén, mivel a mennyiség folyamatosan változik térben s időben egyaránt, így nagyjából a műholdas felvételek alapján lehet becsléseket végezni. A mennyiség nemcsak az évszaktól, napszaktól és földrajzi elhelyezkedéstől függ, hanem a víz tápanyagtartalmától, hőmérsékletétől, árapálytól, áramlatoktól és még számos más tényezőtől is.
Az algákról azt is tudjuk, hogy időnként túlszaporodhatnak, ezek az algavirágzások azután tömeges pusztulásukban végződnek, amikor pedig az elpusztult élőlények bomlása már több oxigén felhasználásával jár, mint amennyit előállítanak e lények.
A felvétel a bolygónk egyik legnagyobb termékenységű tengeri területét ábrázolja, a Patagónia közeli óceán olyan régióban helyezkedik el, ahol a tengerfenék domborzata a víz áramlására hat, a szelek pedig a tengerbe jutó tápanyagokat (port) szállítják ide. E két fontos tényező egy vasban és más, a fitoplankton számára nélkülözhetetlen tápanyagban gazdag óceáni területet hoz létre. Ennek köszönhetően itt szinte mindig rengeteg fotoszintetizáló egysejtű hemzseg a vízben, sokaságuk különféle színekkel rajzolja ki a kavargó óceáni áramlatokat. A NASA által bemutatott felvételt 2014. december 2-án, vagyis a déli féltekei nyáron készítette a Suomi NPP műhold.
Fellélegezhet a Fertő!
Pert nyert a Greenpeace a Fertő-tavi beruházásra 2023. májusában kiadott környezetvédelmi működési engedély ügyében.
Sokba kerül majd a marsi kőzetminták hazaszállítása
Beárazták a tervezett komplex küldetést, amelynek során a Perseverance marsjáró által gyűjtött kőzetmintákat hazajuttatják a Földre.
Mi történik a légkörben a napfogyatkozás idején?
A légkör felső rétege, az ionoszféra a napfogyatkozás során változásokon esik át.
Nem emlősnek való vidék
Bolygónk következő szuperkontinense valószínűleg nem lesz alkalmas az emlősök számára.
Almafák napelemek alatt
A napenergia-felhasználás optimalizálását kutató és fejlesztő freiburgi Fraunhofer Intézet 2021 tavaszán kísérleti jelleggel fényáteresztő műanyag napelemeket telepített a gyümölcsös egy része fölé.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
