Rejtett hősök az óceánban
A fitoplankton felelős a légköri oxigén zöméért, mégsem kap akkora hírverést, mint az erdők.
Az óceánok vizében élő fitoplankton, vagyis fotoszintetizáló egysejtűek (amelyek gyakorlatilag algák és baktériumok) állítják elő a légköri oxigén legalább felét, de van olyan elképzelés is, amely szerint a 85 százaléka tőlük származik. Ez a szén-dioxid megkötésével is együtt jár, így nemcsak a belélegezhető levegőt, hanem a klímánkat is szabályozza a fitoplankton.
Csak a Prochlorococcus nevű cianobaktérium-nemzetség tagjai egyedül a légköri oxigén 20 százalékát hozzák létre (ez nagyobb mennyiség, mint amennyit a trópusi esőerdők összesen termelnek)! Ezeket az egysejtűeket csak 1988-ban ismertük meg, ám elődeik már 3,5 milliárd éve bolygónk vizeiben éltek, nélkülük a Föld nem az a világ volna, amit ma látunk.
Igen nehéz kiszámolni, mennyi is az aktuálisan a fitoplankton által termelt oxigén, mivel a mennyiség folyamatosan változik térben s időben egyaránt, így nagyjából a műholdas felvételek alapján lehet becsléseket végezni. A mennyiség nemcsak az évszaktól, napszaktól és földrajzi elhelyezkedéstől függ, hanem a víz tápanyagtartalmától, hőmérsékletétől, árapálytól, áramlatoktól és még számos más tényezőtől is.
Az algákról azt is tudjuk, hogy időnként túlszaporodhatnak, ezek az algavirágzások azután tömeges pusztulásukban végződnek, amikor pedig az elpusztult élőlények bomlása már több oxigén felhasználásával jár, mint amennyit előállítanak e lények.
A felvétel a bolygónk egyik legnagyobb termékenységű tengeri területét ábrázolja, a Patagónia közeli óceán olyan régióban helyezkedik el, ahol a tengerfenék domborzata a víz áramlására hat, a szelek pedig a tengerbe jutó tápanyagokat (port) szállítják ide. E két fontos tényező egy vasban és más, a fitoplankton számára nélkülözhetetlen tápanyagban gazdag óceáni területet hoz létre. Ennek köszönhetően itt szinte mindig rengeteg fotoszintetizáló egysejtű hemzseg a vízben, sokaságuk különféle színekkel rajzolja ki a kavargó óceáni áramlatokat. A NASA által bemutatott felvételt 2014. december 2-án, vagyis a déli féltekei nyáron készítette a Suomi NPP műhold.
Miként segítenek a növények a klímaváltozás ellen?
Növényekkel a globális felmelegedés ellen? Igen lehetséges, de csak egy bizonyos pontig.
Nem hunyt ki, csak szunnyad az Eifel
A németországi Eifel-hegység vulkánjai ugyan több ezer éve szunnyadnak, ám ez még nem jelenti azt, hogy örökre kihunytak volna.
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
