Kínában is találtak plasztik köveket

Míg a korábban detektált brazil esetben egy tengeri sziget partján kirakódott műanyagról volt szó, ez esetben egy édes vizű patak köveire tapadó plasztikot elemeztek, és most a műanyag, valamint a kőzet közti kémiai kötéseket is azonosították. A Environmental Science and Technology folyóirat tanulmányban vizsgált műanyagok ez esetben nagy árvíz során jutottak a kőzetekre, és alakult ki köztük a visszafordíthatatlannak bizonyuló kapcsolat. Kis sűrűségű polietilén (LDPE), valamint polipropilén (PP) fólia alkotta a kapcsolat műanyag részét, kvarcban bővelkedő ásvány a kőzetet. Ezeket az érintett műanyagfóliákat például a nejlonzacskók, vagy a mezőgazdaságban a növények takarására használt fóliák alapanyagaként ismerhetjük, a Nature beszámolója szerint.

Egy darab a kínai folyóban talált plasztik kőből, amelyben a természetes kvarctartalmú kőzet belsejében kémiai kötések segítségével kapaszkodik már meg a műanyag. (A kör a mintavétel helyét mutatja)

Forrás: Environmental Science and Technology

A kutatók spektroszkópos vizsgálatot végeztek el a plasztikkal telített köveken, amelynek során kiderült, hogy a polietilén anyagú fólia felületén lévő szénatomok és a sziklában lévő szilícium, oxigén közreműködésével kémiailag kapcsolódtak. A kutatók szerint e kötések kiépülését a napfény ultraibolya sugárzása segíthette, esetleg a plasztik köveken élő mikrobák sokaságának anyagcsere-aktivitása is közrejátszott. A polipropilén vizsgálata alapján a kővel kialakult kötések inkább csak fizikai, és nem kémiai jellegűek voltak.

A fenti vizsgálatok mellett azt is tesztelték, hogy a folyóvízi környezetben miként és mennyi mikroműanyag jön létre, leutánozva a folyón rendszeresen végigfutó áradások hatásait. A mérések szerint ez nagyságrendekkel nagyobb léptékű volt, mint a hasonló, tengeri környezetet és a szeméttelepek körülményeit utánzó kísérletekben.