A termőtalajok mikroműanyag-szennyeződése
Az óceánok műanyagszennyezése globálisan is egyre nagyobb figyelmet kap, holott a talajok mikroműanyag-szennyezettsége fajlagosan akár 4-23-szor is nagyobb lehet. Különösen kitettek a mezőgazdasági talajok, ahonnan az élelmiszerünk is származik - hívja föl a figyelmet a masfelfok.hu írása.
A szennyezés forrásai sokrétűek, származhatnak szennyvíziszapból, tisztítatlan szennyvízből, talajtakaró fóliákból, de az autóutak mellett jelentős a gumiabroncsokból származó törmelék is. Csak Németországban évente 57-65 ezer tonna gumitörmelék szennyezi az út menti területeket.
A klímaváltozás miatt gyakoribb és intenzívebb aszályok miatt a kiszáradt és repedezett talajba könnyebben és mélyebbre jutnak el a mikroműanyag szemcsék, megváltoztatva annak kémhatását, tápanyag-tartalmát és szerkezetét. Amelyek aztán beépülnek a növények sejtjeibe, gátolva például a búzacsírázást vagy terméscsökkenést okozva a gyapotnál, de a dohánynövények is bekebelezik a műanyagot, ahogy a fás szárú növények gyökereiben, hajtásaiban és leveleiben is felhalmozódnak.
A földi giliszták és fonálférgek esetében pedig szövettani elváltozásokat figyeltek meg, míg az egerek máj lipid anyagcseréje borult fel. Mint minden más területen, a mezőgazdaságban is fontos lenne az egyszer használatos műanyagok alkalmazásának visszaszorítása, helyettesítő anyagok (polikarbonát, üveg, ténylegesen lebomló műanyag) használata. A takarófóliák helyett pedig a takarónövények nyújthatnak természetes alternatívát.
A világon előállított összes műanyagnak mintegy 2-4 százaléka kerül mezőgazdasági felhasználásara, ami 2019-es adatok szerint 7-14 millió tonnát jelent. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) adatai szerint a mezőgazdasági területeken átlagosan 3500 kg melegházfóliát, 400 kg csepegtető szalagot, illetve 180 kg mulcsfóliát használnak hektáronként.
A szennyvíztisztítás során a mikroműanyagoknak csak egy részét tudják eltávolítani, egy része a szennyvíziszapba kerül. Ha ezt az iszapot a mezőgazdaságban használják fel, az együtt jár azzal, hogy annak mikroműanyag-tartalma a talajba kerül.
Egyes kutatók szerint a műanyagoknak az a tulajdonsága, hogy bizonyos anyagokat képesek megkötni, még akár előnyös is lehet, mivel így csökken a szerves mikroszennyezők, illetve nehézfémek biológiai hozzáférhetősége. Erről azonban még kevés a tudásunk.
Kínai tudósok laboratóriumi kísérletei szerint mind a polietilén, mind a biológiailag lebomló műanyagból készült mulcs darabkák jelenléte gátló hatást fejt ki a búza csírázására. Gyapot esetében pedig szántóföldi kísérletek igazolták, hogy a talaj felső 20 centiméteres rétegében jelenlévő mulcsfólia-maradványok terméscsökkenést okoznak. A mikroműanyagok korlátozzák a növények a víz- és tápanyagfelvételét.
A teljes cikket elolvashatja a masfelfok.hu oldalon.