Az Andok születési körülményei

8900 kilométer hosszú, s egyes pontjain 700 kilométer széles, magassága a 7000 métert közelíti, a pontos létrejötte máig kérdéses. A Koppenhágai Egyetem kutatói a kőzetlemezek mozgásait elemezve nemrégiben egy új elképzeléssel álltak elő az Earth and Planetary Science Letters folyóiratban.

A kőzetlemezek évi néhány centis mozgása időnként, nem világos, milyen okból felgyorsul vagy épp lelassul. A dán kutatók most minden korábbinál precízebb adatokkal álltak elő azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékben és mennyire gyakran fordultak elő ezek a drámai sebességváltozások. Ebből kiderült, hogy Dél-Amerika az elmúlt 15 millió évben két alkalommal is lelassult, s a kutatók szerint ez azt eredményezhette, hogy szélesebbé vált a hegylánc.

Ezek az események akkor zajlottak, amikor az Andok növekedése egyébként igen gyors volt, köszönhetően a nyugatra lévő Nazca-lemez erőteljes benyomulásának. Az ekkor már meglévő hegyvonulat fékező erőként hathatott mindkét kőzetlemez mozgására, és a lassulás miatt szélesebb sávban emelkedtek ki a hegyek.

A számítások szerint 10-14 millió éve mintegy 13 százalékkal lassult Dél-Amerika, majd úgy 5-9 millió éve 20 százalékkal. A kutatók szerint az Andok alatt a földkéreg alja az úgynevezett delamináció folyamata révén „hámlott”, vagyis egyes instabil rétegei leszakadtak és a mélybe süllyedtek. Ez tette lehetővé, hogy az Andok oldalirányban növekedjen, szélesebbé váljon. A másik elképzelés az, hogy megváltozott a Föld mélyén a hő áramlása, és ez lassította be a kőzetlemez mozgását.

Ahhoz, hogy hasonló részletességgel kiszámítható legyen az egyes kőzetlemezek mozgása, szintén részletgazdag geológiai adatokra van szükség. A kutatók bíznak abban, hogy a munkát kiterjeszthetik a többi kőzetlemezre is, ezzel a korábbinál sokkal pontosabban kiszámíthatóvá válik, hol helyezkedtek el egykor az egyes kőzetlemezek, s rekonstruálni lehet a ma még nem világos folyamatokat.