A természetes élőhelyek megóvásáért
A természetes élőhelyek pusztulása globálisan és hazánkban is nagy probléma – egyrészt azért, mert a vadon élő állatoknak egyre inkább zsugorodik a lakóhelyük, másrészt azért, mert a klímaváltozás mellett a biológiai sokféleség csökkenése a jelenlegi és a jövő generációinak jólétét is veszélyezteti.
A Föld napja 1970 óta minden április 22-én a bolygó és az élhető környezetünk megóvásának fontosságára irányítja rá a figyelmet, a WWF Magyarország pedig idén a hazai élőhelyek megőrzésének és helyreállításának jelentőségét hangsúlyozza.
Bár gyakran olvasunk kivágott esőerdőkről vagy szennyezett tengerekről szóló, sokkoló híreket, nem kell messzire mennünk ahhoz, hogy szembesüljünk a természeti értékek pusztulásával: felmérések szerint Magyarországon a közösségi jelentőségű élőhelyek 87 százaléka kedvezőtlen vagy rossz állapotú, az álló- és folyóvizek között pedig még ennél is nagyobb arányban vannak azok, amelyeknek az ökológiai állapota mérsékelt, gyenge vagy rossz besorolást kapott. A magyarországi folyók természetes árterei eredetileg az ország mai területének közel 23 százalékát, összesen több mint 21 000 kilométert tettek ki. A folyószabályozások következtében azonban méretük jelentősen csökkent, az egykori természetes árterek több mint 90 százaléka eltűnt. Az erdők sincsenek sokkal jobb helyzetben: Magyarországon lényegében eltüntettük az idős, természetes dinamikával működő erdőket, ma hazánkban a 150 év feletti erdők aránya alig fél százalék.
„A pannon régió biológiai sokféleségének, különleges állat- és növényvilágának megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, hogy minden talpalatnyi, még jó állapotban megmaradt természetes élőhelyet megőrizzünk. Ez egyúttal a klímaváltozás jelentette kihívásokra is megoldást nyújthat, különösen úgy, ha kiegészítjük a leromlott élőhelyek rehabilitációjával, új élőhelyek létrehozásával és a természetre alapozott megoldások minél szélesebb körben történő alkalmazásával” – mondta Fehér Zoltán, a WWF Magyarország természetvédelmi vezetője.
Épül a kínai nagy napelemfal
5 kilométer széles és 400 kilométer hosszú lesz az a sáv, amelyre Kína napelemeket telepít a sivatagban.
Miként segítenek a növények a klímaváltozás ellen?
Növényekkel a globális felmelegedés ellen? Igen lehetséges, de csak egy bizonyos pontig.
Nem hunyt ki, csak szunnyad az Eifel
A németországi Eifel-hegység vulkánjai ugyan több ezer éve szunnyadnak, ám ez még nem jelenti azt, hogy örökre kihunytak volna.
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
