A Mars kisebbik holdja

A vörös bolygónak két kis méretű holdja van, a Phobos és a Deimos, ez utóbbiról születtek kiváló felvételek és megfigyelések a Remény  (Al-Amal) nevű arab szonda jóvoltából. A szonda adatai azt erősítik meg, hogy a kis holdacska anyaga azonos a Mars anyagával, vagyis újabb szöget vertek be a befogott kisbolygó elmélet koporsójába a szakemberek. A megfigyelések, mérések eredményeiről az Európai Geofizikai Unió konferenciáján számoltak be, több előadásban.

The observations ware made possible during close flybys which saw Hope pass approximately 100km from Deimos. pic.twitter.com/74hn2TU7w4

— Sarah Al Amiri (@SarahAmiri1) April 24, 2023

A mindössze 12,4 kilométeres átmérőjű holdtól mintegy 100 kilométerre repült el az arab szonda, ez volt az első alkalom, hogy a kisebbik Mars-holdat közelről megvizsgálták – eddig a Phobos nevű, kissé nagyobb hold volt a mérések középpontjában. A megfigyelési kampány egy 2022 nyár végi kisebb pályamódosítással kezdődött, ezt követően számos alkalommal juthatott a Deimoshoz egyre közelebb a szonda, miközben a Mars egészének megfigyelésére is képes marad. (A Deimosról egy 3D szemüveggel nézhető kép is készült.)

2023. január-februárban, a közeli repülések során számos műszerével megfigyelte az égitestet a szonda, infravörös és ultraibolya tartományokban és látható fényben egyaránt, és a mérések még nem fejeződtek be, az év során tovább zajlanak majd. A Remény küldetését egyébként, részint a most is részletezett sikereknek (és a korábbiaknak) köszönhetően egy évvel, 2024-ig meg is hosszabbították, amint azt Sarah Al Amiri, az Emirátusok űrkutatásért is felelős közoktatási miniszter asszonya bejelentette.

The observations were shared during a session at the @EuroGeosciences General Assembly, provide new insights into Deimos’ makeup and structure. The new observations challenge the longstanding theory that Mars’ moons are captured asteroids and instead point to a planetary origin. pic.twitter.com/kYIFnVVNre

— Sarah Al Amiri (@SarahAmiri1) April 24, 2023

A marsi holdak eredetének népszerű elmélete, miszerint befogott kisbolygók lehetnek a szabálytalan alakú kis égitestek, néhány éve, az egyre pontosabb pályaszámításoknak köszönhetően már felmerült, hogy nem is így van, hanem egy másik kisbolygó becsapódása során jöttek létre (hasonlóan a mi holdunkhoz). Az arab szonda mérései ez utóbbi elméletet erősítik, mivel egyelőre úgy találták, a Deimos anyaga azonos a Marséval. Az adatok, hasonlóan a Phobosról gyűjtöttekhez, azt mutatják, hogy leginkább a marsi bazaltokkal megegyező infravörös tulajdonságúak.

A szonda 20-43 ezer kilométeres elliptikus, 25 fokos dőlésszögű pályán kering a Mars körül, egy-egy kört 55 óránként tesz meg, és a teljes Marsról, annak légköréről 9 naponként képes teljes körű adatszolgáltatásra.