Különös nyomok egy befagyott fjord jegén
Grönlandon nem sok jelét látni az embernek, nincsenek utak, nagyvárosok, mezőgazdasági területek – azonban úgy tűnik, mégsem maradunk nyomtalanok.
Grönland déli részén, a Tunulliarfik-fjord 2023. március 13-án még jócskán jeges volt, amint azt a Landsat-9 műhold le is fotózta, s az Earth Observatory bemutatta. Bár a szigeten nincsenek szembeszökő jelei az emberi jelenlétnek, e fjord jegén mégis otthagytuk nyomainkat. A felvételek feldolgozása során sikerült a jégen látott nyomok részleteit az átlagember számára is megjeleníteni.
Bár a fjordok jegén természetes eredetű mintázatok, pl. repedések vagy az egymásra torlódó jég alkotta nyomok is létrejönnek, ez esetben egészen egyértelműen nem ilyesmiről van szó. Számos hosszú, nyílegyenes vonal kötötte össze Narsarsuaq és Qassiarsuk településeket, illetve a fjord számos távolabbi pontját. Ez pedig arra utal, hogy az ott élőknek lehet valami közük a nyomokhoz!
Nathan Kurtz, a NASA krioszféra-kutató laborjának munkatársa és néhány kollégája nézte át a műholdfelvételeket, s arra jutottak, hogy a nyomok jó része, különösen azok, amelyeken hurok alakú minták is vannak, emberi járművek – hómobilok – nyomai. „Úgy tűnik, hogy a települések lakói jártak kinn a jégen, talán vadásztak, vagy utaztak” – mondta Kurtz.
A fjord jegének hómobilos átszelése logikus lépés, a távolságok miatt. A két település között mintegy 4 kilométer, a fjord hosszában pedig kb. 20 kilométer utat kell megtenni.
A geometrikus nyomok közt néhány szabálytalanabb vonal is akad, különösen a második részletfotón láthatunk ilyeneket. „Ezek a jég természetes formavilágát képviselik, repedések és hátságok, amelyek az árapály mozgásai miatt alakultak ki.”
A tengerjégen létrejövő nyomáshátságok a sarkkutatók számára gyakran a legnagyobb akadályt jelentették a jégen való átkelés során. A jég a mozgásának hatására egész egyszerűen összetorlódik ilyenkor a (nem is vékony) jégréteg sokszor 10-15 méteres magasságú és sok kilométeres hosszúságú. Ezek az akadályok szánokkal, de gyakran pusztán gyalogosan is áthatolhatatlanok. E hátságok képződését talán a kőzetlemezek ütközésekor beinduló hegységképződéshez lehet hasonlítani.
Ahogy a tavasz nyárba fordul, a tengerjég is olvadásnak indul. A fjord vize hosszú időn át jégmentes, csak néhány, az észak felé lévő gleccserből kiszakadó jéghegy úszkál rajta. A partokon az elolvadó hó helyén zöldes foltok születnek: Qassiarsuk a Kujataa világörökségi helyszínéhez tartozik, melyet a sarkvidék legrégebbi művelt földterületeként tartanak nyilván.