Égi jelenségek 2023. május első felében

Telihold és félárnyékos holdfogyatkozás 5-én

A félárnyékos holdfogyatkozás igen nehezen észlelhető jelenség, még akkor is, ha ideálisan, az éjszaka közepén zajlik. Most azonban délután – a hazai holdkelte előtt – lejátszódik a jelenség zöme, mi már csak a holdkelte utáni befejező szakaszát kapjuk. Gyakorlatilag teljesen észrevehetetlen lesz, míg be sem sötétedik, mire levonul az eleve csak sejthető félárnyék, így azon kívül, hogy megemlítjük a cikkben, mást nem is érdemes tenni vele. Koncentráljunk a teliholdra! A holdkelte ideje keleti határainknál 19:49, Budapesten 20:00, nyugaton 20:10 lesz. A május eleji teliholdat a megfelelő helyszíneken élő még élvezhetik fülemüleszóval!

Jönnek az Éta Aquaridák 6-án hajnalban

Ismét egy hajnalban megfigyelhető meteorrajjal van dolgunk. A Vízöntő csillagkép közelében lévő radiánsból induló meteorok idén a teliholdas időszakra időzítették maximumukat, (május 5/6-án éjjelre, ami a mi szélességünkön 6-án hajnalt jelent) így csak a fanatikus meteorrajongók számára jelenthet e raj kihívást. A radiáns hajnal 3 körül kel fel, de mivel végig igen alacsonyan marad, az ehhez köthető aktivitás óránként pár meteort jelenthet csupán. Ugyanez az alacsonyan álló radiáns azt is eredményezi, hogy a megjelenő meteorok viszont hosszabb, látványosabb utat járhatnak be. A telihold miatt világos égi háttéren a halvány meteorokat egyáltalában nem lehet látni, ráadásul e raj tűzgömbökben se gazdag. Egyszóval: csak annak javasolt a megfigyelés, aki súlyos alvászavar miatt nem tud mit kezdeni magával a teliholdas kora hajnalban. A déli félteke lakói számára azonban látványosabb műsort adhat ez a raj.

Biztosan felmerült már sokakban, miért is van az, hogy sokkal több meteort láthatunk hajnalban? Általánosságban – rajoktól függetlenül – ennek az az elsődleges oka, hogy ilyenkor bolygónk szó szerint beleszalad a pofonba. A helyi éjfél után, mindegy, merre is vagyunk a bolygón, mindenképp a Föld keringési iránya felé nézünk, és így szembe jönnek velünk a meteorjelöltek. Az éjszaka első felében viszont mindezek a Föld keringési iránya szempontjából bolygónk mögé kerülnek, vagyis a Föld mintegy lehagyja őket. A rajoktól függő ok pedig abban keresendő, hogy számos raj radiánsa alacsonyan a délkeleti égen áll, így az éjszaka első felében még nem kel fel. Ahogy a Holdat se látjuk holdkelte előtt, úgy a még fel nem kelt radiánsból nem érkezhet meteor se a látómezőnkbe. E rajok legjobban a déli féltekéről megfigyelhetőek, ám ha jelentősebbek, akkor nálunk is látható néhány szép meteorjuk.

Még mindig ragyog az esti égen a Vénusz

Belső bolygószomszédunk továbbra is meghatározó látvány, nyugodtan nevezhetjük szó szerint is az est fénypontjának. Miközben a bolygó fényessége megmarad, a fázisa lassan-lassan csökken. A hónap elején még 66 százalékos, a hónap közepén már csak 60, majd még inkább begyorsul a fázisváltozása. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy lassan készülhetünk: nyár vége felé el fog tűnni az esti égről

Hold-Szaturnusz együttállás 13-án és 14-én hajnalban

A Hold hajnali láthatósága rossz, ezért nem is sarlóval, hanem majdnem félholddal láthatjuk az együttállást. Mindkét hajnalon közel azonos, 7 fok körüli távolságra látszik a Szaturnusz a Holdtól – a világosodó égen a Szaturnusz nem könnyen észlelhető, ehhez a keleti-délkeleti horizontra tiszta rálátásra lesz szükség.

A távcsöves megfigyelőknek nem kedvez a Szaturnusz, a következő időszakban igen alacsonyan jár majd a horizont felett hazánk egén, így a megfigyelését a légkör nagyon sokban nehezíti majd.