10 nap alatt a Föld körül
Akkora, mint egy stadion, 33 kilométeres magasságban repül, és tudományos megfigyeléseket végez a NASA magaslégköri kutatóballonja.
2023. április 16-án Új-Zélandról indult 100 naposra tervezett útjára az a ballon, amelynek űrtartalma a sztratoszférában, utazómagasságon a félmillió köbmétert is meghaladja. Az úgynevezett szupernagy nyomású ballon feladata elsősorban e technológia vizsgálata, másrészt viszont a Princeton Egyetem SuperBIT nevű teleszkópjával végez csillagászati megfigyeléseket. E megfigyelések során az egyes galaxishalmazok sötétanyag-eredetű gravitációs lencsehatását méri meg az eszköz.
A 33 kilométeres utazómagasságban a ballon már jócskán maga alatt hagyja a légkörünk legsűrűbb részét, a troposzférát – e rétegnek a csillagászati megfigyelésekre kifejtett hatása nem épp kedvező. Vannak ugyan űrteleszkópok, azonban sokkal olcsóbb megoldást jelent a ballonos repülés, amennyiben a vizsgálat tárgya ezt lehetővé teszi. A most zajló ballonos teszt és a későbbi második teszt is ezt a módszert vizsgálja. A világűrhöz közeli magasságban készült felvételekből közzé tett képen két, 60 millió fényévre lévő galaxis találkozását láthatjuk (NGC4038 – NGC4039).
A ballon 10 nap, 3 óra és 50 perc alatt megkerülte a Földet, ez az első magaslégköri ballon, amely közepes szélességen tette meg ezt, 32 600 méteres átlagos magasságban. A ballon tovább folytatja útját, vagyis már a második körét teszi meg bolygónk légkörében – azt, hogy pontosan merre visz az útja, a magasban fújó szelek határozzák meg. A ballon aktuális helyzetét is nyomon követhetik az érdeklődők.
„A ballon pontosan a tervezettnek megfelelő módon viselkedik, megtartja az alakját, és a napi felmelegedés – lehűlés ellenére is azonos magassági szinten repül” – mondta Debbie Faribrother, a NASA Tudományos Ballon Programjának vezetője. „Miközben folytatjuk e technológia tesztjét és értékelését, magas szintű tudományos munkát is végzünk.”
A következő, szintén Új-Zélandról felbocsátandó tesztballon egy másik tudományos műszert, a Chicagói Egyetem által készített EUSO-2 nevűt viszi majd magával, ez a légkörünkbe érkező ultra nagy energiás, kozmikus eredetű részecskék mérését végzi majd. E ballont a tervek szerint május 2-án indítják útnak, amennyiben az időjárás is megfelelő lesz.