A földrengések a folyókat is eltéríthetik

Az árvízvédelmi programok esetében érdemes figyelembe venni ezt a tényezőt is.

A jelentős földrengések a talajszint változásával is együtt járnak, egyes területek több méterrel is megemelkedhetnek vagy lesüllyedhetnek. Ilyesmire került sor a 2016-ban Új-Zéland déli szigetén kipattant 7,8 magnitúdós Kaikōura-földrengésben is, amikor például a partokhoz közeli tengeri területek emelkedtek annyit, hogy megszűnt a vízborításuk. Efféle szintváltozások a szárazföldön is lezajlottak, nem nehéz belátni, hogy egy folyó útvonalába is beleszól, ha átalakulnak a helyi terepviszonyok. (Az elmozdulás persze nemcsak függőleges, hanem vízszintes irányú is lehet.)
A Canterbury Egyetem és az Új-Zélandi Geológiai Szolgálat (GNS) szakemberei nemrégiben e földrengés alapján végeztek vizsgálatokat és modellszámításokat egy olyan folyó esetében, amely találkozik egy törésvonallal. Az eredményeik a Science Advances folyóiratban láttak napvilágot. A törések menti elmozdulás számos történelmi esetben okozta már azt, hogy egy folyó korábbi medrét elhagyva újat keresett, vagy épp a rengési gátként megállította a folyót – mindegyik típus járhat súlyos áradással. A Kaikōura-földrengés során egy törésvonal 6,5-9 méteres elmozdulást (több helyszínen) produkált a Clarence-folyónál, ennek hatására áradás és új folyómeder is kialakult.
A kutatócsoport most olyan számításokat végzett, amelyekből kiderült, milyen körülmények befolyásolják ezeket a folyó-átalakulásokat. Ennek köszönhetően kiderítették, miket kell figyelembe venni, ha egy töréssel találkozó folyó esetében előrelátó módon szeretnének felkészülni az áradásra, mederváltásra. A modellszámítások során figyelembe vett különféle körülmények, például a folyó aktuális vízhozama jelentős eltéréseket hoztak abban, hogy kitér-e a medréből, s ha igen, mennyire, hova. Szintén fontos kérdés volt, hogy mekkora elmozdulást hozott a földrengés, ez is alaposan beleszólt az áthelyeződés kérdésébe. A számításokból kiderült, hogy az adott folyó esetében mik azok a tényezők, amelyek szükségesek a mederváltáshoz – ilyen számításokat minden, földrengésveszélyes helyen, törésvonal mentén haladó folyónál el lehet végezni.
A világon több mint 26 ezer olyan helyről tudunk, ahol aktív törésvonal és folyó találkozik, így ennyi potenciális eshetőségre kell felkészülni, a helyi adottságok ismeretében.