Újabb kutatás bizonyítja, hogy fiatal a Szaturnusz gyűrűrendszere

A Szaturnusz maga a Naprendszerrel egyidős, 4,6 milliárd éves, no de vajon a gyűrűrendszerének koráról mit tudunk? Egyes elképzelések szerint egyidős a bolygóval, vagy legalábbis annak igen korai időszakában jött létre, azonban sok szakember úgy véli, nem lehet régi, de a pontosabb kora nem ismert.

Az eredetét kötik feldarabolódott holdhoz, illetve befogott égitesthez, akár üstököshöz is. A legújabb, a Science Advances folyóiratban publikált kutatási eredményről a Coloradói Egyetem (Boulder) számolt be, ez a vizsgálat is arra jutott, hogy csupán pár százmillió évesek lehetnek a gyűrűk.

A kutatók a Naprendszer porából indultak ki. E porszemcsék áramlása állandó mértékű, és az áramlásuk során az útba eső égitestekre – így a gyűrűk jégszemcséire is – folyamatosan kirakódnak. Az áramlás ismert mértékéből és a kialakult porrétegből aztán, hasonlóan ahhoz, ami otthon a bútorokra rakódik, ki lehet számítani, mióta porosodik a felszín. A Cassini űrszonda rendelkezett egy úgynevezett kozmikus por elemző műszerrel, amely 2004-2017 közt folyamatosan figyelte a Szaturnusz környezetét és az ott szálló porszemcséket. Összesen 163 olyan porszemcsét számoltak a kutatók, amelyek a Szaturnusz rendszerén kívülről származtak, de ez a kis mennyiség is elegendő volt ahhoz, hogy következtessenek belőle: a gyűrűrendszer igen fiatal, alig pár száz millió éve gyűlik rajta a por. Csillagászati értelemben ez csak egy szemvillanásnyi idő.

A Szaturnusz gyűrűi azóta képezik csodálatunk tárgyát, mióta Galilei először megpillantotta őket távcsövével, 1610-ben. Ma már tudjuk, hogy kis méretű (ezek legnagyobbjai se nagyobbak egy földi sziklánál) jégdarabokból állnak, és a gyűrűk össztömege kb. fele a bolygó Mimas nevű holdjáénak. Galilei első rajzain még úgy festett a bolygó, mint egy kancsó fülekkel (e fülek miatt is kapta magyarul a Szatyor becenevet a gyűrűs bolygó), de az olasz tudósnak még fogalma sem volt róla, hogy a bolygó gyűrűit látja. A 19. században Maxwell elképzelése volt az első, amely szerint különálló szemcsékből állhatnak a gyűrűk. A mai számításokból már azt is tudjuk, hogy alig 2 százalék kőzetanyag és 98 százalék jég alkotja ezeket a szemcséket. Az is világos – a szó szoros értelmében, hogy e szemcsék igen tiszták, ez pedig ellentmond annak, hogy ősi képződmény volna a gyűrűrendszer. A Cassini által befogott porszemcsék mennyisége alapján a kutatócsoport úgy találta, hogy bizonyosan igen fiatalok a gyűrűk, 100-400 millió éve halmozódhat csak rajtuk a kozmikus eredetű por.